„Efedrin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tsch81 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
70. sor: 70. sor:
Az '''efedrin''' {{INN|ephedrine}} egy α és β adrenerg receptorokra egyaránt ható szimpatomimetikum, fenil-etilamin származék, mely szerkezetileg hasonló a szintetikus származékaihoz ([[amfetamin]] és [[metamfetamin]]). Az efedrint izgatószerként, étvágycsökkentőként, koncentrációt segítő anyagként, érösszehúzóként és alacsony vérnyomás kezelésére használják. Kémiailag alkaloid, amely számos ''[[Ephedra]]'' fajban megtalálható ''([[Ephedraceae]])''. Leggyakrabban a hidroklorid és szulfát sóit használják.
Az '''efedrin''' {{INN|ephedrine}} egy α és β adrenerg receptorokra egyaránt ható szimpatomimetikum, fenil-etilamin származék, mely szerkezetileg hasonló a szintetikus származékaihoz ([[amfetamin]] és [[metamfetamin]]). Az efedrint izgatószerként, étvágycsökkentőként, koncentrációt segítő anyagként, érösszehúzóként és alacsony vérnyomás kezelésére használják. Kémiailag alkaloid, amely számos ''[[Ephedra]]'' fajban megtalálható ''([[Ephedraceae]])''. Leggyakrabban a hidroklorid és szulfát sóit használják.


A [[hagyományos kínai orvoslás]]ban használt ''ma huang'' gyógynövénynek ''([[Ephedra sinica]])'' az efedrin és [[pszeudoefedrin]] a fő hatóanyaga.
A [[hagyományos kínai orvoslás]]ban használt ''ma huang'' (麻黄) gyógynövénynek ''([[Ephedra sinica]])'' az efedrin és [[pszeudoefedrin]] a fő hatóanyaga.


== Kémia ==
== Kémia ==

A lap 2011. december 14., 07:45-kori változata

Efedrin
IUPAC-név
(1R,2S)-2-(methylamino)-1-phenylpropan-1-ol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 299-42-3
PubChem 5032
DrugBank nil
ATC kód R01AA03, R03CA02 S01FB02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H15NO
Moláris tömeg 165,23 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 85%
Metabolizmus minimális (máj)
Biológiai
felezési idő
3–6 óra
Kiválasztás 22-99% vese
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule VI (CA)
S4 (AU)
P (UK)
Terhességi kategória A (US)
A (AU)
Alkalmazás orális, intravénás, intramuscularis, subcutan

Az efedrin (INN: ephedrine) egy α és β adrenerg receptorokra egyaránt ható szimpatomimetikum, fenil-etilamin származék, mely szerkezetileg hasonló a szintetikus származékaihoz (amfetamin és metamfetamin). Az efedrint izgatószerként, étvágycsökkentőként, koncentrációt segítő anyagként, érösszehúzóként és alacsony vérnyomás kezelésére használják. Kémiailag alkaloid, amely számos Ephedra fajban megtalálható (Ephedraceae). Leggyakrabban a hidroklorid és szulfát sóit használják.

A hagyományos kínai orvoslásban használt ma huang (麻黄) gyógynövénynek (Ephedra sinica) az efedrin és pszeudoefedrin a fő hatóanyaga.

Kémia

Az efedrin optikai izomériát mutat és két kiralitásközpontja van. Hagyományosan azokat az enantiomereket, amelyekben a két kiralitásközpont térállása ellentétes, efedrinnek, azokat, ahol megegyezik, pszeudoefedrinnek nevezik. Azaz az (1R,2R)- és az (1S,2S)-enantiomereket pszeudoefedrinnek; míg az (1R,2S)- és (1S,2R)-enantiomereket efedrinnek nevezzük.

A gyógyászatban a (-)-(1R,2S)-efedrint használják.[1]

Gyógyszerhatás

Az efedrin egy szimpatomimetikus amin - fő hatását tehát a szimpatikus idegrendszerben fejti ki, az adrenerg receptorokon hatva. Központi idegrendszeri hatásai gyengék, mert a vér-agy-gáton csak kis mértékben képes átjutni (ellentétben az amfetaminnal és a metamfetaminnal).

Növeli a posztszinaptikus noradrenerg receptoraktivitást, mivel gyengén hat a posztszinaptikus α- és β-receptorokon. Hatásmódja az adrenalinéval azonos, vérnyomásemelő hatása az adrenalinénál sokkal gyengébb, később kezdődik és a lassúbb lebomlás miatt elhúzódóbb. Direkt alfa- és béta-adrenoceptor izgató hatása mellett indirekt perifériás noradrenlin-felszabadulást okoz. Hatását nagyobb mértékben az okozza, hogy a preszinaptikus neuron nem képes különbséget tenni az efedrin és az endogén adrenalin vagy noradrenalin között. Az efedrin tehát a noradrenalinnal keveredve részt vesz a noradrenalin visszavételi mechanizmusban és visszakerül az idegvégződés belsejébe vezikulákba zárva.

Az efedrin a gyomor-bélhuzamból jól felszívódik, és a májban bomlik le a főként oxidativ dezaminációval és demetilációval a CYP 450 3A4 isoenzim közreműködésével de főleg a vese választja ki.

Javallatok

Az efedrint korábban helyi dekongesztánsnak és hörgőtágítónak használták asztma kezelésében. Ma is használják, mert a perifériás ereket szűkíti, a hörgők simaizomzatának elernyesztése révén - fokozza a légzőkapacitást. De egyre kevesebbet használják, mivel megjelentek újabb szerek, kevesebb mellékhatással.[2] Az orrnyálkahártyaduzzanat kezelésében az efedrint erősebb α-adrenerg receptor agonisták váltották fel (pl. oxymetazoline). Az asztma kezelésében teljesen átvették a szerepét a β2-adrenerg receptor agonisták (pl. szalbutamol). Az efedrint továbbra is használják intravénásan a spinalis/epiduralis anaesthesia mellékhatásaként fellépő hipotenzió mérséklésére. [2] Más hipotenzív állapotokban is használható, többek között ganglionblokkolók, antiadrenerg szerek túladagolása esetén.[3] Használható narkolepszia és enuresis nocturna kezelésében is.

A hagyományos kínai orvoslásban évszázadok óta használják asztma és bronchitis kezelésére.[4] Mérsékli az allergiás tüneteket, pl.:

Mellékhatások

Gyógyszerkönyv

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi formákban hivatalos:

Efedrin-hemihidrát Ephedrinum hemihydricum
Efedrin-hidroklorid Ephedrini hydrochloridum
Efedrin-hidroklorid, racém Ephedrini racemici hydrochloridum

Készítmények

  • Coderetta N tabletta (Valeant Pharma)
  • Coderit N tabletta (Valeant Pharma)
  • Coldargan orrcsepp (Sigmapharm)
  • Epherit tabletta (ExtractumPharma)
  • Hemorid kenőcs (Wagner-Pharma)

Hivatkozások

  1. szerk.: Edited by Reynolds JEF: Martindale: The complete drug reference, 29th edition, London: Pharmaceutical Press. ISBN 0-85369-210-6 (1989. április 26.) 
  2. a b Joint Formulary Committee. British National Formulary, 47th edition. London: British Medical Association and Royal Pharmaceutical Society of Great Britain; 2004. ISBN 0-85369-587-3
  3. Bicopoulos D, editor. AusDI: Drug information for the healthcare professional, 2nd edition. Castle Hill: Pharmaceutical Care Information Services; 2002.
  4. Ford MD, Delaney KA, Ling LJ, Erickson T, editors. Clinical Toxicology. Philadelphia: WB Saunders; 2001. ISBN 0-7216-5485-1 Research Laboratories; 1996. ISBN 0-911910-12-3

Külső hivatkozások