Levodopa
![]() | |||
Levodopa | |||
| |||
| |||
IUPAC-név | |||
(S)-2-amino-3-(3,4-dihidroxifenil)propánsav | |||
Más nevek | L-DOPA, (-)DOPA | ||
Kémiai azonosítók | |||
PubChem | 6047 | ||
ChemSpider | 5824 | ||
EINECS-szám | 200-445-2 | ||
DrugBank | APRD00309 | ||
KEGG | C00355 | ||
ChEBI | 15765 | ||
ATC kód | N04BA01 | ||
InChIKey | WTDRDQBEARUVNC-LURJTMIESA-N | ||
Beilstein | 2215169 | ||
Gmelin | 365846 | ||
UNII | 46627O600J | ||
ChEMBL | CHEMBL1009 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C9H11NO4 | ||
Moláris tömeg | 197,19 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Biohasznosíthatóság | 30% | ||
Metabolizmus | dopa-dekarboxiláz, COMT | ||
Biológiai felezési idő |
0,75–1,5 óra | ||
Kiválasztás | vese 70-80% | ||
Terápiás előírások | |||
Jogi státusz | csak receptre (HU) | ||
Terhességi kategória | C (US) | ||
B3 (AU) | |||
Alkalmazás | orális |
A levodopa (L-DOPA) a dopamin-bioszintézis intermediere. A Parkinson-kór leghatékonyabb gyógyszere.[1]
Hatásmechanizmus
[szerkesztés]Parkinson-kórban a basalis ganglionok dopamin szintje csökken, így az alapvető terápiás cél az agyi dopaminszint növelése. Mivel a dopamin túl poláros molekula, nem jut át a vér-agy gáton. Ezért prodrugját („előhatóanyag”), a levodopát használják a klinikumban, ami már bejut a központi idegrendszerbe, és ott dekarboxileződéssel képződik belőle dopamin. Mivel a levodopa dekarboxileződése a periférián is végbemegy, ezért a levodopát perifériás eloszlású dekarboxilázgátlókkal kombinálják. Így jóval több hatóanyag képes eljutni a hatás helyéhez, ami azt eredményezi, hogy akár 75%-kal is lehet csökkenteni a levodopa adagját. Ilyen dekarboxilázgátló például a carbidopa és a benserazid. Fontos megjegyezni azonban, hogy a betegség progresszióját a levodopa nem csökkenti.
Mellékhatások
[szerkesztés]A levodopának viszonylag sok mellékhatása van, hiszen a belőle képződő dopamin egy biológiailag aktív vegyület. A legtöbb mellékhatás csökkenthető dekarboxilázgátlóval való kombinálással. A legnagyobb probléma, hogy a levodopa terápiás hatásfoka idővel csökken, és a mellékhatások is egyre erősödnek. Ennek részint az az oka, hogy a betegség progresszív jellegű. A legfontosabb mellékhatások:
- gastrointestinális: étvágytalanság, hányinger, hányás
- cardovascularis: arrhytmia, hypotónia
- centrális mellékhatások: dyskinézia (akarattól független mozgások), szédülés, hallucináció, zavartság, aluszékonyság, hirtelen alvásroham
- egyéb mellékhatások: glaucoma, homályos látás, nyál, vizelet barnás elszíneződése
Legfontosabb mellékhatások az „end-of-dose” akinézia és az on-off jelenség, ami a terápiás hatás fluktuációjára vezethető vissza, például arra, hogy lecsökken a levodopa vérszintje.
Bioszintézis
[szerkesztés]Az L-Dopa a szervezetben L-tirozinból képződik. Az átalakulást a tirozin-hidroxiláz enzim katalizálja. Ezzel a lépéssel kezdődik a katekolaminok bioszintézise, vagyis a neurotranszmitter dopamin, noradrenalin, és a hormon adrenalin képződése.
Készítmények
[szerkesztés]- CARBIDOPA-LEVODOPA-B
- DOPAFLEX
- Duellin
- DUODOPA GÉL
- MADOPAR
- SINEMET
- Sinemet CR
- Stalevo
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyires K., Fürst Zs.(szerk.): Farmakológia, Medicina, Budapest 2007