„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nem magaslati |
Visszaállítottam a lapot 176.63.64.25 változatára (mentés ideje: 2016-02-29 17:04:48, oldid: 17267182) a Látszer segítségével |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
== A szó eredete == |
== A szó eredete == |
||
A ''citadella'' [[olasz nyelv|olasz]] szó [[fellegvár]]at jelent, azaz várszerű |
A ''citadella'' [[olasz nyelv|olasz]] szó [[fellegvár]]at jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. |
||
== Az erőd építésének oka == |
== Az erőd építésének oka == |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. |
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. |
||
{{lásdmég|Gellért-hegyi oppidum}} |
{{lásdmég|Gellért-hegyi oppidum}} |
||
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló |
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A Csillagdát három európai uralkodó [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] , [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] és [[magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] és [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] jelenlétében [[1815]]-ben avatták fel , akik a napóleoni háborút lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak [[Buda (történelmi település)|Budára]] a létesítmény megnyitásra.<ref>[http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf Balázs Lajos: Egy centenárium margójára]</ref> |
||
[[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. |
[[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. |
A lap 2016. március 21., 20:55-kori változata
Citadella | |
Világörökség | |
A Citadella madártávlatból | |
Adatok | |
Ország | Magyarország |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1987 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 47″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Citadella témájú médiaállományokat. |
A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.
A szó eredete
A citadella olasz szó fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt.
Az erőd építésének oka
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.
Története
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek.
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. A Csillagdát három európai uralkodó I. Sándor orosz cár , I. Ferenc osztrák császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel , akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.[1]
Buda várának 1849-es ostrománál a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az egyetemi Csillagda épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották.
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Pest–Buda köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt Ferenc József osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül Komárom városa körül készítette el az „utolsó védőbástyát”.
A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében.
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül.[4] Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a második világháborúban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni.
Budapest egyik jelképe
Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén, a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves főváros birtokába került.
„ | 3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az Ujépület telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik. | ” |
– 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről[5] |
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.[6] Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi szoborparkba.
Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest anno” fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a 19. század végéig.
Képgaléria
-
Látkép a Citadelláról Újbuda irányába
-
Látkép a Citadelláról a pesti oldal irányába
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Balázs Lajos: Egy centenárium margójára
- ↑ Gellért-hegyi Csillagda
- ↑ A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása
- ↑ Itt szolgáltak az 5. hadtest (Pozsony) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred (Komárom), 2. Zászlóalj (Budapest) katonái. Miután a XIX.-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a Gubacsi dűlőben építették fel a báró Laudon laktanyát. Lásd még Osgyán Edina : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a Ferencvárosban (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556
- ↑ 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről
- ↑ Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság
Források
- Budapest és a Dunakanyar (Cartographia, 2001) ISBN 963-353-185-3
- Budapest XI. kerület Citadella, egykor.hu
- Heller Ágost: (1843–1902) A gellérthegyi csillagásztorony, mek.oszk.hu