Kosárvágása
Kosárvágása (Košarovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Homonnai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1408 | ||
Polgármester | Jarmila Lukáčová | ||
Irányítószám | 094 06 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | HE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 620 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 164 m | ||
Terület | 7,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 21° 46′ 60″49.041667°N 21.783333°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 30″, k. h. 21° 46′ 60″49.041667°N 21.783333°E | |||
Kosárvágása weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosárvágása témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kosárvágása (1899-ig Kosarócz, szlovákul: Košarovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 18 km-re északnyugatra, az Olyka-patak jobb partján található.
Története
[szerkesztés]1408-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kosarócz. Kosaróvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orosz Petrócz, és Giroczhoz 1/2 órányira, dombos határja 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Várannón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosarócz, Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Jankócz fil. 179 róm., 118 gör. kath., 12 zsidó lak., 545 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kosárvágása, azelőtt Kosarócz, az Olyka-patak mellett fekszik. 56 házból áll és 260 tótajkú lakosa van, kik egyenlő arányban római katholikusok és görök katholikusok. Postája Göröginye, távírója Kelcse, vasúti állomása Homonna. Körjegyzőségi székhely. Hajdan a sztropkói vár tartozéka volt. A török világban elpusztult s ekkor Tharas Ferencz németeket telepített ide. Ez időben Kassorhau néven szerepelt. Újabbkori földesurai a Barkóczyak, Jekelfalussyak és Vécseyek voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században itt is dúlt a pestis. A két hitfelekezet hívei egy közös templomba járnak, mely 1736-ban épült. A Laborczon itt közúti hid vezet át.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 642 lakosából 638 szlovák volt.
2011-ben 616 lakosából 604 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség