Jóannész Malalasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jóannész Malalasz
Életrajzi adatok
Született 491 körül
Antiokheia
Elhunyt 578 (kb. 87 évesen)
Konstantinápoly
Nemzetiség szír
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület egyetemes történelem
Jelentős munkái Világkrónika

Jóannész Malalasz vagy Melalasz(ógörögül: Ἰωάννης Μαλάλας, latinul: Ioannes Malalas), (491 körül – 578) középkori bizánci krónikaíró. Elgörögösödött szír történetíró, egyházi szónok. Szír és görög nyelven egyaránt hagyott hátra írásokat.

Élete és működése[szerkesztés]

Életrajz nem maradt fenn róla, emiatt életútjára nézve csak találgathatunk. Legjelentősebb fennmaradt műve, az 565-ig vagy 573-ig terjedő Világkrónika (Khronographia) csupán egyetlen, megcsonkított kéziratban maradt ránk. Elsősorban Iustinianus császárra, annak perzsa háborúira, illetve a monofizita eretnekségre vonatkozóan tartalmaz értékes adatokat. Jelentősége – történeti adatain túl – abban áll, hogy művének nyelvezete nem a bizánci történetírók archaizáló stílusát, a Kr. e. V. század attikai görögét követi, hanem korának köznyelvi görögjét, a koinét. Ennek ellenére Malalasz volt a későbbi bizánci krónikások egyik mintaképe, és hatása meglátszik a szláv krónikairodalomban is.[1]

Részlet művéből[szerkesztés]

Iustinianus bezáratja az athéni egyetemet:

Ugyanezen Dekiosz consulsága idején Jusztiniánusz császár egy Athénba küldött rendeletben megtiltotta, hogy bárki bölcseletet oktatasson, vagy a jogtudományt magyarázza; s minden városban betiltotta a kockajátékot. Miután akadt Bizáncban néhány kockajátékos, akik még ocsmányul káromkodtak is, levágták a kezüket, és tevéken körülhordozták őket
A bizánci irodalom kistükre, 83. o.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pallas, i. h.

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 9630703459, 77–87 p

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]