Hunyad vármegye
| Hunyad vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Déva | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 79,9% román, 15,5% magyar, 2,4% német (1910)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6932,04 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Hunyad vármegye térképe | |||
 | |||
| Hunyad vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része.
Földrajz[szerkesztés]
A vármegyét északon Torda-Aranyos vármegye, keleten Alsó-Fehér és Szeben vármegyék, délen Románia, nyugaton pedig Arad és Krassó-Szörény vármegyék határolták.
Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. A vármegye területét több óriási hegycsoport fedte le: a Retyezát-hegység, a Paring-hegység, a Kudsiri-havasok, a Pojána-Ruszka hegység, és a Bihar-hegység. A vármegyének sok fontos folyója is volt: a Maros, Sebes, Zsil, Sztrigy, Fehér-Körös. Mivel a vármegye hegységeiben szenet bányásztak, ipari szempontból volt különlegesen fontos.
Történelem[szerkesztés]
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Hunyad név magyar személynévből alakult ki, s bizonyára első ispánja nevét őrzi.
Hunyad vármegye szervezésére Gyula 1003-ban történt legyőzése után kerülhetett sor. Ekkor ültethették a Maros síkján emelkedő város mellé a berény törzsbeli vitézeket, és ezt követően építhették ki a hunyadi földvárat - amely földvárnak utolsó ura Béld vagy annak utóda lehetett - az első ispán székhelyévé.
Legelőször az 1256-os pápai dézsma alkalmával említik. Az 1876-os megyerendezéskor csatolták területéhez a megszűnő Zaránd vármegye egyik felét, továbbá a szintén megszűnő Szászváros-széket.
1920-tól Románia része. Ma az egykori vármegye területének legnagyobb része a romániai Hunyad megyéhez, néhány község keleten Fehér, délnyugaton Krassó-Szörény megye területéhez tartozik.
Lakosság[szerkesztés]
Hunyad vármegyének 1880-ban 248 464 lakosa volt,[2] ebből 87,5% román, 4,9% magyar, 2,5% német.[1] 1910-ben 340 135 lakosa volt,[2] ebből 79,9% román, 15,5% magyar, 2,5% német.[1]
Közigazgatás[szerkesztés]
A vármegye 1910-ben 10 járásra oszlott és négy rendezett tanácsú város tartozott hozzá.
A járások:
- Algyógyi járás, székhelye Algyógy
- Brádi járás, székhelye Brád
- Dévai járás, székhelye Déva
- Hátszegi járás, székhelye Hátszeg
- Körösbányai járás, székhelye Körösbánya
- Marosillyei járás, székhelye Marosillye
- Petrozsényi járás, székhelye Petrozsény
- Puji járás, székhelye Puj
- Szászvárosi járás, székhelye Szászváros
- Vajdahunyadi járás, székhelye Vajdahunyad
A rendezett tanácsú városok:
- Déva
- Hátszeg
- Szászváros
- Vajdahunyad
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046
- ↑ a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 212. o. ISBN 9632154193
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Hunyad, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk[szerkesztés]
- Kuun Géza – Torma Zsófia – Téglás Gábor: Hunyadvármegye földjének története: az őskortól a honfoglalásig. Budapest: Athenaeum. 1902.
- Hunyadvármegyei almanach. Szerk. Dénes Károly. Déva: Dénes Ny. 1909–1911.
