Gyakori tévedések listája

A következő lista az olyan jelenlegi, tévesen vagy helytelenül széles körben elterjedt elképzeléseket és hiedelmeket tartalmazza, melyek nevezetes témákkal kapcsolatosak, és mindezek mellett megbízható források is beszámolnak róluk. A lista bejegyzéseinek mindegyikét széles körben megvitatták a hozzá kapcsolódó szakirodalomban, csakúgy, mint az állítás szélesebb témakörét, valamint a rá vonatkozó tényeket. Megemlítendő, hogy az alább található listában a leggyakoribb tévedésekkel kapcsolatban bizonyított tények és magyarázatuk, nem pedig maguk a tévhitek szerepelnek.

Magyar törvények

• A köztudatban gyakran keveredik az adószám és az adóazonosító jel fogalma. Az adóazonosító jel az, ami mindenkinek van és egy zöld színű kártyán szerepel, tíz számjegyből áll, kötőjelek nélkül, első számjegye 8-as. Az adószám vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek és cégek által igénylendő, 11 számjegyből áll, kötőjelekkel.
• Gyakran hallani, hogy Magyarország államformája az új alaptörvény óta már nem köztársaság. Ez nem így van, az államforma az alaptörvény szerint is köztársaság, pusztán a hivatalos névből került ki.

Történelem

Az ókortól a kora modern korig

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása. Valójában a mai napig nem ismert a török zászlóst magával rántó katona igazi neve

• A spártaiak nem dobták le a gyerekeiket a Taigetoszról, csak kitették ide az életképtelennek ítélt gyermekeket. Ez egyébként akkoriban általánosan elfogadott szokás volt; azokat a gyermekeket, akiket a családfő valamilyen okból nem akart felnevelni, Hellász-szerte kirakták az erre kijelölt helyekre, ahonnan tetszés szerint elvihette őket bárki. A spártai törvény, mely szerint a vének tanácsa ítélt a kitételről, valójában korlátozta az apának ezt a jogát.
• A harmadik pun háború során elfoglalt Karthágót nem szórták be sóval a rómaiak, ez a szokás ugyanis ismeretlen volt számukra. Csupán a Biblia két részén, Mózes ötödik könyvében (29, 22) és a Bírák könyvében (9, 45) jelenik meg, mint azok büntetése, akik elfordulnak az Úrtól. Karthágó kapcsán ez csak a Kr. u. 2. században került elő, és elterjedése valószínűleg a középkori krónikásokhoz köthető, akik szívesen vettek át jeleneteket a Szentírásból.

Erényöv egy 16. századi ábrázoláson

• A hiedelemmel ellentétben nem Nero gyújtatta fel Rómát, hiszen a tűzben palotájának és műkincsgyűjteményének egy része is elpusztult. Az Antiumban tartózkodó császár azonnal visszatért Rómába a hírekre és nagy erőfeszítéseket tett az emberek szenvedéseinek enyhítésére, megszervezte az oltást és a lakosság mentését. A tűzvészek oltásának megkönnyítése érdekében a császár több intézkedést is hozott, így például saját költségen építtetett oszlopcsarnokokat, hogy ezek tetejéről lehessen oltani a tüzet. A történetírók közül Suetonius tette egyértelműen felelőssé Nerót a történtekért, ennek már azonban Tacitus sem adott hitelt. A legenda másik felével ellentétben Nero nem hegedülhetett a tűzvészt figyelve, hiszen ezt a hangszert csak 1500 évvel később találták fel.
• Attila hun királyt nem temették a Tiszába hármas koporsóba. A történet középkori vándormotívumokból jött létre, a hun temetkezési szokásokban ismeretlen volt az ilyen fajta temetés. Ugyanígy középkori vándormotívum a szolgák legyilkolása is a szertartás után.
• Igaz az állítás, miszerint a középkor folyamán, illetve ezt megelőzően a mainál rövidebb volt az emberek születéskor várható élettartama – ám ezt sokan úgy értelmezik, hogy abban az időben a legtöbb ember általában harminc év körüli korban hunyt el. Ennek ellenére bizonyított, hogy legfőképpen a magasnak számító csecsemőhalálozási ráta okozta az átlagosan várható élettartam alacsony értékét. Ennek megfelelően a felnőtt emberek általános élettartama sokkal magasabb volt ennél a számnál. A középkori Angliában lakó huszonegy éves, átlagos embernek például egy becslés adatai alapján hatvannégy év volt a várható élettartama.
• Nincsenek bizonyítékok arra a széles körben elterjedt elképzelésre, hogy a vikingek a középkorban szarvval ellátott sisakot hordtak volna. Bizonyított az a tény viszont, hogy a vikingek ilyen fajta sisakkal történő ábrázolása Richard Wagner A Nibelung gyűrűje (Der Ring des Nibelungen) címet viselő négydarabos operaciklusának egyik 1876-ból való színpadi feldolgozásának előadásából ered.
• Téves az a vélekedés, hogy Könyves Kálmán király betiltotta volna a boszorkányüldözést. Valójában csak a pogány eredetű, vérszívó boszorkányok (striga) létezését tagadta, a varázslást folytató, méregkeverő boszorkányok (malefica) ellen törvényeket is hozott. A strigák létének tagadásával – több más keresztény uralkodóhoz hasonlóan – a kereszténységet kívánta erősíteni.
• Nincs rá bizonyíték, hogy 855 és 858 között egy férfinak álcázott nő, Johanna ült volna a pápai trónon.
• A hiedelemmel ellentétben nincsenek bizonyítékok arra nézve, hogy a középkorban a földesurak rendelkeztek volna az első éjszaka jogával (ius primae noctis).
• A középkorban élt gazdag urak hosszabb távollétük előtt sem helyeztek erényövet asszonyukra, ezek a szerkezetek az újkor találmányai, és kizárólag szerelmi játékokhoz vagy a fiatalok önkielégítésének megakadályozásához készültek (Például egy John Harvey Kellogg nevű orvos is propagálta az alkalmazását ez utóbbi céljából.). A múzeumokban fellelhető darabok is csupán későbbi hamisítványok.
• Dugovics Titusz nem létező személy, csupán Dugovics Imre találta ki a 19. században, mivel a család nemességét vizsgálat alá vonták, és Imre hamisítással kívánta igazolni származását. A török katonát magával rántó hős csak két kortárs forrásban szerepel, neve nem maradt fent, így az eset valódisága még mindig kérdéses.
• Dózsa Györgyöt kivégzésekor a hiedelemmel ellentétben nem ültették tüzes trónra, a fejére rakott korona volt izzó vasból. A tüzes trónról szóló legenda Petőfi Sándor A nép nevében című költeményével terjedt el szélesebb körben.
• A középkorban nem hitték azt az emberek, hogy a Föld lapos, a műveltebb réteg tisztában volt azzal, hogy a Föld nagyjából gömbölyű. Az ókori görög tudósok ezt már jóval korábban megállapították, az i. e. 3. században élt Eratoszthenész még a Föld átmérőjével kapcsolatban is pontos becslést fogalmazott meg. A Kolumbuszt hitetlenkedve hallgató tudósok és fejedelmek nem a Föld gömbölyű voltát nem hitték el, hanem a felfedező (később tévesnek bizonyuló) számításait a Föld méreteivel kapcsolatban.
• A vaslady vagy vasszűz (iron maiden) sosem volt középkori kínzóeszköz. Az általunk ismert - ma már múzeumi - darabok a XVIII. században vagy utána készültek.

Modern kori történelem

Charles Lock Eastlake Bonaparte Napóleon a Bellerophon fedélzetén a Plymouth Soundban címet viselő 1815-ös olajfestménye I. Napóleon francia császárról. Az uralkodó magasabb volt, mint azt beceneve, „a kis káplár” sugallja.

• Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának aláírására nem 1776. július 4-én került sor. A tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét megindokló és bejelentő dokumentum végleges nyelvezetét a második kontinentális kongresszus hagyta jóvá ezen a napon. A nyilatkozat kinyomtatására és terjesztésére július 4-én és 5-én került sor, a tényleges aláírás csak 1776. augusztus 2-án, szinte egy hónappal később történt meg.
• Antonio Salieri (1750–1825) olasz zeneszerző nem volt megvetéssel Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) iránt, és nem játszott semmilyen szerepet Mozart korai halálában sem. Habár Mozart feltehetően érzett egy bizonyos szintű bizalmatlanságot a nála idősebb Salierivel kapcsolatban, egyes beszámolók alapján barátság is volt közöttük, ezzel egyidejűleg viszont rivalizáltak egymással. Az egymás iránt érzett ellenszenvezésük – amelyet számos szépirodalmi munkában feldolgoztak, többek között az Amadeus címet viselő színdarabban és annak filmadaptációjában – valószínűleg annak volt betudható, hogy a klasszikus kor zenei életének német és olasz része is versengett egymással.
• A Bastille-t nem azért ostromolták meg a francia forradalom idején, mert a zsarnokság jelképe lett volna, hanem mert két nappal korábban 250 hordó puskaport szállítottak oda. A börtönben ekkor csak hét fogoly volt: négy váltóhamisító, két elmebeteg és egy szexuális perverziói miatt bezárt ember.
• Bonaparte Napóleon francia császár nem volt alacsony ember, sőt egy kicsivel magasabbnak számított, mint korának átlagos nagyságú férfi francia állampolgárai. A francia uralkodó 1821-ben bekövetkezett halálát követően megmérték a magasságát, amely akkor öt láb két hüvelyk volt francia lábban számítva. Ez angol mértékben öt láb és 6,06 hüvelyknek, vagyis 167,8 centiméternek felel meg. A császári gárda gránátosai közé azok léphettek be, akik 170,5 centiméter magasak voltak, így Napóleon csak centiméterekkel volt kisebb, mint elit katonái. Egyesek úgy vélik, hogy használták a megnevezésére a le Petit Caporal (’a kis káplár’ vagy ’a kis tizedes’) becenevet. Ez a név azonban valószínűleg inkább a szeretet kifejezésére, mintsem Napóleon valódi magasságára utalhatott.
• A reformkor idején terjedt el az a meggyőződés, hogy a franciák ellen 1809-ben vívott győri csata a magyar nemesi felkelők megfutamodása miatt végződött csúfos kudarccal. Az elmélet Petőfi Sándor „A nép nevében” című versének köszönhetően élt tovább. Valójában az osztrák vezérkar folyamatos tévedései, az elégtelen felderítés és a franciák minden téren meglévő előnye okozták a csatavesztést. A franciák a csata után elismerően vélekedtek a magyar katonákról.
• Nem igaz az a történet, ami szerint Julius Jacob von Haynaut élve boncolták volna fel. Valójában gyorsan érte a halál, amelynek beálltát a kiérkező orvos meg tudta állapítani.
• Nem igaz, hogy a Lusitania elsüllyesztése volt az ürügy az Amerikai Egyesült Államok első világháborúba való belépésére, hiszen az majdnem két évvel később, 1917. április 6-án történt, miután a britek megfejtették az ún. Zimmermann-táviratot, melyből kiderült, hogy a német kormány rá akarja venni Mexikót az USA megtámadására, nehogy utóbbi beavatkozzon az európai hadszíntéren.
• A trianoni békeszerződés nem járt le 2020-ban, egyrészt mert nem tartalmaz időkorlátot, másrészt pedig a mai határokat meghatározó 1947-es párizsi békeszerződések eleve felülírta, tehát már rég nincs érvényben. Nem igaz az sem, hogy II. János Pál pápa 1984-ben Institutum Pro Hominis Juribis néven alapított volna emberi jogi szervezetet, amely célul tűzte ki a trianoni és párizsi békék felülvizsgálatát.
• Nem bizonyított, hogy Adolf Hitlernek egy heréje lett volna, ez az elmélet csupán pszichológiai spekulációkon nyugszik. Az sem igaz, hogy Hitler szobafestő lett volna, ez a tévhit valószínűleg Jean Effel két 1938-as karikatúráján alapszik, melyek szobafestőként ábrázolták a diktátort, aki barnára akarja festeni Európát. Ugyanígy téves az a feltételezés, hogy Hitler zsidó származású lett volna. Állítólagos nagyapja, Leopold Frankenberger, egy grazi zsidó volt, aki később pénzzel támogatta a családot. A városban azonban nem élt ilyen családnévvel senki, és arra sincs bizonyíték, hogy nagyanyja valaha is járt volna ott. Hitler nagyapja valószínűleg Johann Georg Hiedler volt. Hitlert 1939-ben ugyan valóban jelölték Nobel-békedíjra, a jelölő Erik Gottfrid Christian Brandt svéd parlamenti képviselő antifasiszta volt, és csupán a megalkuvási politika kritikájának szánta lépését. A jelölését nem sokkal később visszavonta.
• Gyakran adják a „Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” idézetet Winston Churchill szájába, alaptalanul. Semmilyen forrás nincs arra nézve, hogy valaha is mondott volna ilyesmit.
• Elterjedt tévhit, hogy az Európai Unió zászlajának tizenkét csillaga a tizenkét alapító tagállamot képviseli. A zászlót 1955-ben tervezték, eredetileg az Európa Tanács zászlajának. Felmerült ugyan, hogy a csillagok számát a tagállamok számához igazítsák, de ezt az NSZK ellenezte, mert az egyik tag a vitatott helyzetű Saar-vidék volt, amelynek függetlenségét nem akarta elismerni. Ekkor megegyezés született, hogy a csillagok száma változatlan marad. Az Európai Unió legkorábbi elődjét, az Európai Szén- és Acélközösséget 1952-ben hat alapító állam hozta létre; a zászlót 1985-ben vette használatba ennek utódja, az ekkor tíztagú Európai Közösségek, majd ettől örökölte meg 1993-ban az ekkor valóban tizenkét taggal létrejött Európai Unió. Bár széles körben használt, és legtöbben az EU jelképeként ismerik, a zászlót a mai napig nem tette hivatalossá egy EU-egyezmény sem; elsőként az EU-alkotmányban kapott volna hivatalos státust, ezt azonban nem ratifikálták.

Gasztronómia, ételek

• A főzővízhez adott étolaj nem akadályozza meg a tészta összeragadását. Mivel az étolaj a víz felszínén lebeg, gyakorlatilag nem kerül érintkezésbe a főzőedény alján lévő tésztával. Az étolaj csak a tészta leszűrése után keveredhet el a tésztával, ekkor viszont megnehezíti annak elegyítését a hozzáadott szószhoz. Az olaj hozzáadásának esetleges előnye a túlfőzés és/vagy a habképződés elkerülése lehet.
• A hamburger nem amerikai találmány. Évszázados, kontinenseken átívelő fejlődés eredményeképpen alakult ki, Amerikában csupán a ma ismert formájába történő összeállítás történt meg a 20. század elején.
• A borban vagy likőrben főtt, illetve sült ételek nem lesznek alkoholmentesek, hiába az alkohol víznél alacsonyabb forráspontja. Kísérletek alapján egy óra főzés után az alkoholtartalom 25%-a, két óra főzés után az alkoholtartalom 10%-a az ételben marad.
• A szusi szó jelentése nem nyers hal, hanem „savanyú rizs”, mely a nyers tengeri ételek mellé fogyasztható ecetes rizsre utal. Nem minden szusi tartalmaz nyers halat.
• Az alkohol nem emeli meg a testhőmérsékletet. Valójában az erek tágulnak ki, melynek hatására több hő adódik le a véráramból, így megnő a kihűlés veszélye.^[forrás?]
• Az aszpartám nem okoz rákot. Habár korábban szakmai körökben többször volt vita tárgya az aszpartám esetleges rákkeltő hatása és a köztudatban ma is elterjedt nézet, de az évekig folytatott célzott kísérletek nem bizonyították, hogy az aszpartám valóban rákkeltő hatású lenne.
• A kávé mint ital, egy elterjedt tévhittel ellentétben, nem dehidratálja a szervezetet, nem vízhajtó hatású. A kutatások szerint a koffein negatív hatását ellensúlyozza a kávé víztartalma.
• A palacsinta nem magyar eredetű étel, már az ókorban is ismert volt. Valamint valószínűtlen az a legenda is, hogy római katonák a palacsintát a bronz pajzsukon sütötték volna, ugyanis a legionáriusok pajzsa a „scutum” valójában fából készült, akárcsak a „clipeus”.
• A szerencsesütemény nem a kínai konyhaművészet sajátja, bár általában kínai éttermekben kapható az Egyesült Államokban és más, nyugati országokban. Japánban találták fel és a japánok terjesztették el az USA-ban. Kínában ritkaságnak számít és amerikai ételnek tartják.

Természettudomány

Csillagászat

• A kínai nagy fal nem látható sem az űrből, sem a Holdról szabad szemmel. Valójában az Apollo–11 űrhajósai semmilyen ember alkotta formát nem láttak a Holdról, azok még a Föld körül kb. 300 kilométer magasan keringő nemzetközi űrállomásról is alig kivehetők.
• Az évszakokat nem a Nap közelsége vagy távolsága okozza, hanem a Föld forgástengelyének ferdesége (a forgástengely nem merőleges a keringési síkra, hanem – ez idő szerint – 23,5°-os szögben megdől), aminek hatására a napsugarak igen eltérő szögben esnek a felszínre. Valójában pont akkor van közelebb a Föld a Naphoz, amikor az északi féltekén tél van.

Biológia

• A denevérek nem vakok. Számos denevérfaj rendelkezik szemmel, akad olyan is, melynek nincs ultrahangos látóképessége. Ezek a fajok kiválóan látnak az ember által sötétnek vélt helyeken is.
• A tevék púpjai nem vizet, hanem zsírt raktároznak.
• A lepkék nem válnak röpképtelenné, és nem is pusztulnak el, ha egy ember hozzáér a szárnyukhoz.
• Nem végzetes dolog egy fészekből kiesett madárfiókát megfogni és visszatenni a fészekbe. Gyakori tévhit, hogy az anyuka ezután kilöki a fiókát a fészekből. Ez nem igaz, a madarak szaglás helyett sokkal inkább vizuális alapon tájékozódnak.
• Nem igaz, hogy a dongók és a méhek a fizika törvényei szerint nem alkalmasak a repülésre. Valójában a rovarok szárnyai méretükhöz képest sokkal nagyobb emelőerőt produkálnak.
• Az aranyhalak néhány másodperces memóriájáról szóló legenda sem igaz.
• A cápákban is kialakulhat a rákbetegség. Az ezzel ellentétesen szóló tévhit I. William Lane 1992-es Sharks Don't Get Cancer című, e téves állítást tartalmazó művére vezethető vissza.
• A földigiliszták kettévágásakor nem éli túl mindkét fél a beavatkozást. Valójában csak az a fél marad életben, amelyiken a szájszerv kifejlődött.
• A lemmingek nem követnek el szándékosan tömeges öngyilkosságot, ez csak egy 1958-as, Fehér vadon (White wilderness) című dokumentumfilm miatt terjedt el. Az igazság annyi, hogy a lemmingek vándorlásai során sok közülük elpusztul, miközben egy folyót vagy tavat próbálnak átúszni.
• A mikulásvirág nem erősen mérgező. Bár valóban irritálja a bőrt, illetve fogyasztás esetén a gyomrot, halálesetet még nem figyeltek meg a növény fogyasztásának következtében.
• A banánfa téves megnevezés. A banán, mint növény, bár látszólag egy fa alakját és méretét veszi fel, fás szövettel nem rendelkezik.
• Az emberi faj nem a csimpánzokból fejlődött ki, egy „hiányzó láncszem” révén, Charles Darwin sosem állította ezt. A két faj egy közös ősből alakult ki (Sahelanthropus tchadensis), mely körülbelül hétmillió évvel ezelőtt élt. Az emberi faj, a Homo sapiens kétszázezer évvel ezelőtt fejlődött ki Afrikában, bár a legújabb genetikai kutatások szerint a neandervölgyi ember és a modern ember egy faj, így a helyes dátum inkább 600 ezer év körüli.
• A közhiedelemmel ellentétben a neandervölgyi ember nem halt ki, hanem asszimilálódott. Az afrikaiakon kívül a világ összes népességében fellelhető az örökségük, ami csak azzal magyarázható, hogy az Afrikából 40 ezer évvel ezelőtt kivándorló populáció keveredett a neandervölgyiekkel, majd szétszórodott a világon mindenhol.
• Az evolúció nem jelent feltétlenül fejlődést, csupán a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Egy populáció evolúciója a felesleges szervek elhagyása is, azaz köznapi megfogalmazással egyszerűsödése is.
• A lovak (a közhiedelemmel ellentétben) nem kizárólag állva alszanak, néha szükségük van fekve alvásra is. A vadon élő lovaknál a ménes egy része mindig állva alszik, így őrködik a fekvő társaik felett. Összességében a lovak gyakrabban, de rövidebb ideig alszanak az embereknél, és főleg a beteg és öreg állatok alszanak állandó jelleggel állva (a vadon élő lovak életmódjából következően).

Földrajz

• A gyémánt legnagyobb része nem kőszén összepréselődéséből keletkezett. Valójában már a szilárd kontinensek kialakulása előtt is jelentős mennyiségű gyémánt jött létre a Földön, melyet a magas hőmérséklet és magas nyomás alakított ki.
• Nem tűnik el az összes hajó és repülő, amely keresztülhalad a Bermuda-háromszögön. Valójában a kérdéses, pontosan meg sem határozott terület egy igen forgalmas tengerrész.

Emberi test és egészség

• A vakcinák nem okoznak autizmust. Andrew Wakefield hiába próbált összefüggést találni, kísérletei kudarcba fulladtak. (Amikor kiderült, hogy egy autista gyerekek szülei megbízásából eljáró műhibaperes ügyvédtől pénzt is kapott ezért, még a kamarából is kizárták.) A hibás kijelentés vélhetően szándékos egybemosás következménye, ugyanis a kötelező oltások egy része egybeesik azzal az életkorral, amikor az autizmus először kimutatható. A tévhit miatt Nagy-Britanniában közel egymillió gyereknek nem engedték beadatni a kanyaró elleni védőoltást, ennek következtében 2013-ban járvány tört ki, több száz halálos áldozattal.
• A humán veszettség elleni védőoltást nem a hasfalba adják, hanem karba, és nem fájdalmasabb, mint bármely más oltás. A közismert, hasfalba adott, fájdalmas, 21 oltásból álló sorozat egy elavult módszere a fertőzés elleni védekezésnek; a korszerűbb oltóanyagot már az 1980-as évek óta használják, de mivel a háziállatok kötelező oltásának köszönhetően a fertőzés igen ritka, a köztudatban az egykor hasfalba adott oltás jellemzői maradtak fenn. (Ez többek közt azzal a veszéllyel járhat, hogy a hasba szúrással fölöslegesen ijesztgetett kisgyermek megpróbálja eltitkolni az esetleg fertőzést okozó sérülést.)
• A kalcium és a magnézium egyensúlya ugyan nagyon fontos az emberi szervezet optimális működése szempontjából, de nem célszerű egyidőben beszedni a kalcium- és magnéziumkészítményeket, mert egymás felszívódását gátolják. A magnéziumot javasolt legalább 3 órával kalcium- vagy vaskészítmény beszedése előtt vagy után bevenni.
• Az alvajárók felébresztése nem károsítja egészségüket. Az ébredés után zavartan viselkedhetnek, de ez nem okoz maradandó károsodást.
• Gyakori tévhit, hogy az ember hőtartalékának felét a fej felületén keresztül adja le. Kutatások kimutatták, hogy a fejen a többi testrésszel megegyező mértékben sugárzódik ki hő. Ugyanakkor csecsemőkorban a fej testhez mért felületaránya jelentősen nagyobb, illetve hűvösebb időben a kézfejtől eltekintve általában csak a fej az a felület, amelyet nem védünk ruhával, ilyenkor valóban jelentős mennyiségű hő vész el a fej felületén.
• Az úszás előtti órában való étkezés nem növeli a izomgörcs és vele a fulladás veszélyét. Egy kutatás ugyanakkor az alkoholfogyasztás és a görcs kialakulásának megnövekvő esélye közti összefüggést tárta fel.
• A hidrogén-peroxid nem jó fertőtlenítő. Bár maró hatása miatt valóban jó tisztítószer, a baktériumok elleni küzdelemben nem hatásos, sőt lassítja a gyógyulás folyamatát, mivel megöli a frissen létrejött sejteket.^[forrás?]
• Az ízek a nyelv minden részén érzékelhetőek. A tévhit szerint a nyelvek egyes felületei csak megadott ízeket érezhetőek, de ez csak részben igaz, mivel bár valóban vannak egy-egy íznek kiemelten érzékeny területei, ugyanakkor a nyelv bármely részéhez érve megszületik az ízinger.
• Az embernek jóval több, mint öt érzéke van. Az ide sorolt látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintáson felül az ember rendelkezik időérzékkel, egyensúlyérzékkel, gyorsulásérzékkel, fájdalomérzékkel, hőérzékkel, éhség- és szomjúságérzékkel, teltségérzékkel, nyomásérzékkel, vizelési és székletelési érzékkel, sőt a vér szén-dioxid-szintjét is képesek vagyunk érzékelni.
• A borotválkozás nem erősíti a szőrt, ugyanakkor néhány tényező miatt mégis erősebbnek érzékeljük azt: egyrészt a merőlegesen elvágott szőrszálak szúrósabb érzetet keltenek a még nem vágott, vékony végű szőrszálaknál, másrészt a csak borostás hosszúságúra nőtt szőrszálak kevésbé hajlékonyak a korábban több centiméter hosszúra is megnőtt szőrszálaknál. A tévhit onnan is eredhet, hogy sokan azonnal borotválni kezdik a szőreiket, amikor a pubertás során megjelennek, és azt hiszik, az évek múlva felbukkanó erősebb szőr a borotválás eredménye, pedig egy felnőtté anélkül is erősebb, mint egy kamaszé. Ugyanígy az se igaz, hogy a gyakori vágástól dúsabb lesz a haj, mivel a szőrtüszők és hajhagymák száma eleve adott, nem befolyásolja az, hogy a már kinőtt hajjal mi történik.
• Sokáig úgy tartották, hogy az ember születése után már nem alakulnak ki új agysejtek. Ezt később sikerült cáfolni, a posztnatális agyterületen születés után is alakulnak ki neuronok.
• Az ember nem csak az agyának a 10%-át használja. A nagyon népszerű tévhitet Einstein kijelentésének tulajdonítják, valójában William James mondta ki a huszadik század elején, képletesen értve. Lásd még: az agykapacitás 10 százalékának mítosza
• A szemölcs vírusos fertőzés, mely kizárólag emberek között terjed. Szemölcsöt nem lehet a varangyos békától kapni, azon ugyanis nem a szemölcs vírusa okozza a szemölcsszerű kitüremkedéseket.

Szexualitás

• Sosem tudták bebizonyítani, hogy egy férfi átlagosan 7 másodpercenként gondolna a szexre.

Matematika

• A valószínűségszámítás legnagyobb tévhite az ún. szerencsejátékosok tévedése, mely az alábbi példával szemléltethető: „Nem hinném, hogy most hatost dobok, előbb dobtam már egyszer.” Ha feltételezzük, hogy nincsenek cinkelve a kockák, akkor minden próbánál azonos eséllyel születik meg bármely kimenet a hat közül. Akkor is, ha az elmúlt 10 dobás mindegyike 6-os volt, és akkor is, ha már 50 alkalommal sem sikerült 6-ost dobni előtte. A gyakori tévhit az ember intuitív gondolkodásának köszönhető, de a matematika eszköztárával egyértelműen bizonyítottan félrevezető.
• A számzáras tárgyak (táskák, páncélszekrények) zárait nyitó kódokat a köznyelv (szám)kombinációknak nevezi. Ezzel szemben matematikai értelemben ezek a legtöbb esetben (ismétléses) variációk, hiszen a kódelemek sorrendje is számít.
• A közhiedelemmel ellentétben negatív számból is lehet négyzetgyököt vonni, ám az eredmény egy komplex szám lesz, nem pedig valós szám. A negatív számoknak csak a valós számok körében nincs négyzetgyöke.^[forrás?]
• Régebben gyakori volt a diákok által használt „kockás füzet” kifejezést kijavítani „négyzetrácsosra”. Valójában a „kockás füzet” kifejezés használata védhető, hiszen a négyzet egy kétdimenziós hiperkocka. A modern pedagógia manapság inkább károsnak ítéli az effajta pontoskodást, egyes szerzők egyenesen „terminológiai terrorról” beszélnek. A köznyelv amúgy is rendszeresen használja a „kockás” kifejezést a négyzetrácsos helyett (ld. pl. Kockás (folyóirat)). Amennyiben a kocka és négyzet megkülönböztetésének nincs konkrét feladatbeli vagy elméleti szerepe (és a „kockás füzet” összetétel ritkán kerül ilyen szerepbe), úgy a két szó egy füzettípus kapcsán nyugodtan felcserélhető.^[forrás?]
• Albert Einstein sohasem bukott meg matematikából. Egyszer valóban rosszul teljesített egy felvételin, amikor 16 éves korában a Zürichi Egyetemre jelentkezett, de akkor is csak francia nyelvből és botanikából ért el gyenge eredményt, ez minden. Amúgy kiváló tanuló volt.
• Elterjedt, hogy azért nincs matematikai Nobel-díj, mert Alfred Nobelt egy matematikussal csalta a felesége. A valóságban Nobel nem volt nős.

Fizika

• Az ősrobbanás teóriája jelenleg még nem ad magyarázatot a világegyetem kialakulásának okára, csupán a korai fázisának megértésére.
• Gyakorlatilag nem függ a Coriolis-erőtől, hogy a fürdőkád lefolyójában melyik irányba kezd örvényleni a víz, az kizárólag a fürdőkádban korábban jelen lévő apró áramlások döntik el. Már pusztán a dugó kihúzásával is olyan erők lépnek fel, melyek eliminálják a Coriolis-erő hatását. Ugyanígy a tornádók sem egy irányba forognak. A Föld forgásából eredő hatás csak nagyobb méretekben (pl. ciklonok, hurrikánok) döntő.
• Kétszer is csaphat ugyanoda a villám. A tévhit életveszélyes önbizalmat nyújthat vihar alatt. Valójában a villám nagyon szívesen csap akár ugyanoda, mivel az előző csapás ionizálja a levegőt, ami jól vezeti az áramot.
• Az Empire State Buildingből kidobott pénzérme nem öli meg az alá kerülő járókelőt és a betont sem töri szét. A pénzérme a légellenállás miatt 50–80 km/h-nál nem gyorsul tovább.
• A vízfelületek nem az égbolt miatt lesznek kék színűek. A kék színt a Fresnel-egyenletek alapján a vízfelszínen megtörő, csak részlegesen átjutó fény okozza.

Vallás

• A Teremtés könyve sehol sem mondja, hogy a tiltott gyümölcs alma lenne. Az eredeti héber szöveg csak 'fáról' és 'gyümölcsről' tesz említést, almaként azt feltehetően a nyugati kultúra interpretálta. Lásd még: A jó és rossz tudásának fája
• Semmilyen forrás nem bizonyítja, hogy Jézus december 25-én született volna. A Biblia szövege egy szeptemberhez közeli napot sejtet. A dátumot I. Gyula pápa tűzte ki 350 környékén, mivel ekkor állami ünnepként Mithrász születésnapját és a téli napfordulót tartották a rómaiak.
• A tízparancsolat közül a hatodik (katolikusoknál ötödik) valójában nem azt mondja ki, hogy „ne ölj” noha ez a fordítás hazánkban elterjedt. A parancsolatban szereplő héber רצח kifejezés elsődleges jelentése „ne gyilkolj”. A két kifejezés értelmezése közötti eltérés jelentős. Például a (polgár)háborús védekezés, vagy állami halálbüntetés nem tartozott a gyilkosságok közé, így e parancsolat, ebben az értelmezésben nem vonatkozott ezekre az esetekre.
• A dzsihád jelentése arabul nem 'szent háború', hanem 'küzdelem'.
• A „Kába kő” megnevezés hibás, noha köztudatban elterjedt. A „Kába” valójában a szentély neve, ahol az iszlám szent relikviája, a „Fekete kő” található.

Irodalom

Sarah Bernhardt Hamlet szerepében Yorick koponyáját tartja (James Lafayette fotója 1885–1900)

• Arthur Conan Doyle (1859–1930) skót krimiíró detektívregényeinek főszereplője, Sherlock Holmes nyomozó karaktere sohasem használta a „pofonegyszerű, kedves Watsonom” kifejezést a szerző egyik munkájában sem. A könyvekben viszont gyakran mondogatja a „kedves Watsonom” megszólítást segítőjének, John H. Watson orvosnak, majd ezután közvetlenül a „pofonegyszerű” felkiáltást használja több beszélgetésük folyamán. Ez a jelenet számos alkalommal fordul elő Conan Doyle regényeiben. Az említett kifejezés legelső ismert használata a regények egyik filmfeldolgozásából, az 1929-ben bemutatott Sherlock Holmes visszatér (The Return of Sherlock Holmes) című alkotásban van.
• Frankenstein nem a szörny neve volt, hanem a megalkotójáé, Victor Frankensteiné. A teremtményre a könyv Frankenstein szörnyeként hivatkozik.
• William Shakespeare Hamlet művének gyakori képi ábrázolása, hogy Hamlet a koponyával áll a kezében és ehhez a jelenthez sokszor hibásan társítják a „Lenni vagy nem lenni?” híres monológ részletét (III. felvonás, 1. szín). Valójában amikor a műben a dán királyfi a koponyát tarja a kezében és szemléli nem ennél a sokat idézett résznél történik, hanem később (V. felvonás, 1. szín), amikor is egy temetőben a király udvari bolondjának, Yoricknak a koponyáját adja egy sírásó a kezébe. Ekkor ezt mondja: „Hadd lám. Haj, szegény Yorick! Ismertem, Horatio; végtelen tréfás, szikrázó elmésségű fiú volt: engem a hátán hurcolt ezerszer: és most hogy irtózik tőle a képzeletem! A gyomrom is émelyedik rá. Itt függött az ajk, melyet én összecsókoltam, azt se tudom, hányszor. Hová lettek gúnyjaid, bakugrásid, dalaid?”
• „Nem értek egyet azzal, amit mond, de halálomig védeném a jogot, hogy elmondhassa.” A Voltaire-nek tulajdonított idézet valójában nem tőle származik, hanem egy róla írt műből ered, amelyet Evelyn Beatrice Hall írt 1906-ban.

Technológia

• Nem Thomas Alva Edison találta fel a villanykörtét. Igaz viszont, hogy részt vett az első megalkotásában, 1880-ban.
• Nem Henry Ford találta fel az automobilt, de a futószalagot sem. Utóbbinak a továbbfejlesztésében vett részt.
• Al Gore sosem állította, hogy ő találta volna fel az internetet. Valójában azt állította, hogy a kongresszusi szolgálata alatt részt vett az internet megalkotásában.
• Nem James Watt találta fel a gőzgépet, és az inspirációként szolgáló ugráló lábosfedőről szóló történet is legenda.
• Nem Neumann János találta fel a számítógépet, viszont részt vett a továbbfejlesztésében, és lefektette az alapelveit.

Közlekedés

• Téves vélekedés az, hogy a „Minden út Rómába vezet” (Omnes viae Romam ducunt) szólás a rómaiakhoz köthető és az ókori úthálózat kiterjedtségéről szól. Több olyan út létezett, amely egyáltalán nem vitt Rómába, és maga a mondás csupán a 12. században bukkant fel, egyházi szövegben, ahol nem közlekedési, hanem vallási értelemben beszélt arról, hogy ezernyi út vezeti a hitet kereső embereket Rómába, az Úrhoz.
• A mosdókban keletkező hulladékot sosem dobják ki a repülőgépből, azt leszállás után speciális kocsik segítségével viszik el. Egyes vasutakon ugyanakkor valóban a sínekre kerül a mosdóban keletkező szennyvíz.

Média

• A televízió képernyőjének közelről való nézése nem károsítja a szemet. Ez a tévhit az 1960-as években terjedt el, ugyanis akkor még valóban veszélyes volt a túl közelről való tévézés, sőt egy alkalommal komolyabb botrány is kialakult emiatt: 1967-ben a General Electric kénytelen volt visszavonni az amerikai piacról néhány, akkor csúcskategóriásnak számító színes tévét, mert egy gyártási hiba folytán egészségtelen röntgensugárzás szivárgott belőlük. Mára azonban a katódsugár-csővel működő televíziók kiszorultak a piacról, a helyüket átvették a veszélytelen LED-képernyők.

Magyar nyelvű irodalom

Történelem

• Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9884-95-3
• Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 9789633240298
• Hahner Péter: Legújabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2015, ISBN 9789633243619
• Rubicon XXIII. évfolyam 230–231. szám, Történelmi tévhitek, 2012/4–5, ISSN 0865-6347
• Tóth Béla: Mendemondák, Athenaeum R.-Társulat, Budapest, 1896 (reprint kiadása: Kacsák a történelemben, Laude Kiadó, Budapest, é. n., ISBN 963-9120-06-5)

Vallás

• Haller József: Történelmi hazugságok – A történelem terén előforduló mindennapi ferdítések czáfolata, Szent István Társulat, Budapest, 1890
• Michael Hesemann: Sötét alakok – Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből, Szent István Társulat, 2010, ISBN 9789632771069
• Tomka Ferenc: Az egyház bűnei? (Mi igaz, mi nem igaz?), Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 963-361-197-0 → elektronikus hozzáférés

Természettudományok

• Dalmady Zoltán: Óriáskígyók és viharágyú – Mendemondák a természettudomány köréből, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1909 (reprint kiadás: ugyanazzal a névvel, Laude Kiadó, Budapest, é. n., ISBN 963-9120-20-0)
• Gaál István: Amit rosszul tudunk – Természettudományi koholmányok és balítéletek, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935 (reprint kiadás: Természettudományi koholmányok és balítéletek, Terra-Maecenas, Budapest, 1987, ISBN 963-205-201-3)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a List of common misconceptions című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Városi legenda
• Hoax
• Babona

További információk

• Lánclevélküldők tanfolyama
• Átverős WEB-oldalak
• Hoaxkábel, az Index.hu hoax-melléklete
• Urban Legends – Városi legendák, hoaxok, tévhitek