Babona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel-jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve [1] [2] [3]. Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata.

Pénzérmékkel telitűzdelt angliai „kívánságfa”
Triszkaidekafóbia miatt hiányzó 13-as ülésszámozás egy utasszállító repülőgépen

Tágabb (de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő) értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit (ld. lentebb).

A babona szűkebb fogalmához általában hozzátartozik, hogy

  • mind a természettudományos ismeretekkel, mind a rendszert alkotó vallások dogmáival szemben áll, ezek alapjaira helyezkedve cáfolható;
  • hogy egy adott kultúrán, népcsoporton belül elterjedt hiedelmek nem alkotnak összefüggő rendszert [4] és nincs sem világkép-, sem társadalomszervező erejük (ellenkező esetben inkább mitológiáról beszélünk), noha lehetnek feledésbe merült vallási vagy mitológiai rendszerek maradványai. A hiedelmek rendszert nem alkotó összességét történetileg kialakult népcsoportok esetében gyakorta hiedelemvilágnak nevezzük.
  • a hiedelmek kollektív és általában anonim jellegűek, például a jól ismert alkimisták tanai, általában az áltudományok, vagy betegek tévképzetei, bár sokszor babonákból táplálkoznak vagy azokhoz igen hasonlóak, csak nagyon tág értelemben nevezhetőek babonának; a babonás hiedelmek csoportra és nem egyénre jellemzőek, és inkább mémként terjednek, semmint kizárólag egy egyénhez lennének kapcsolhatóak.
  • Végül pedig, hogy tartósak, sok babona hosszú évszázadokon át is kimutatható, kultúrtörténeti korszakokon át él és hat.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szó eredetét többféleképp magyarázzák, pl. a „babvetés” (jóslási módszer) szóból [5], illetve a bogumil mozgalomra használt ószerb eredetű babuni („bogumilok”) szóból [6] [7], vagy pedig egy „tévhit” jelentésű szlovák jövevényszóból [8].

A fogalom és szó története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A babona szó megfelelője az európai civilizáción belül a Római Birodalom latin nyelvének superstitio szavára vezethető vissza, és valószínű, hogy eredetileg szinonim, illetve részfogalmi kapcsolatban állt a vallás fogalmával. A „babonás” ember bölcs ember volt, aki körültekintően mérlegeli a körülményeket (ide értve természetesen az istenek által küldött előjeleket is), és cselekedeteit a lehetséges következményekhez mérten szabja meg. Cicero már használta ettől kicsit különböző értelemben is (elválasztva a „vallásos” szó értelmétől), úgy értelmezve, mint a léleknek félelmetes természetfeletti erők okozta rettegését (Az istenek természetéről, II. 28. 72.). A görög nyelvben ennek megfelelő szó, a deisidaimonia (természetfölötti lényektől való félelem) volt. A görög kifejezéshez már kapcsolódott pejoratív értelem, mivel a keleti istenkultuszok barbárnak tekintett jelenségeire is alkalmazták [9] [10] . Publius Cornelius Tacitus római történetíró a kereszténységet nevezte ilyen értelemben „veszedelmes babonának” [11].

Aquinói Tamástól eredeztethetően [3], a középkori hittudomány értelmezésében olyan hiedelmekre használták, amelyek ellentétesek voltak a kereszténységgel, hamis istenképen (bálvány) alapultak.

A tizenkilencedik században kialakult klasszikus néprajztudomány szerint a babona (ti. egy hiedelem babonának minősítettsége/minősíthetősége) nem kultúrafüggetlen, hanem csak az uralkodó (hivatalos) nézetek és a népi elképzelések szembeállításaként értelmezhető. Hiedelem, elítélő szóval babona [12] tehát a hivatalos (állami, egyházi, tudományos) intézmények által képviselt eszméktől függetlenként létező, a népi tudatban gyökerező, és abban továbbélő eszme, elképzelés. Az ilyen eszmerendszer vagy hiedelemvilág legfőbb feladata az „intézményesült” eszmék által ki nem elégített társadalmi (vallásos, spirituális) igények kielégítése [13] [14] .

Ma főként olyan hitekre alkalmazzák, amelyeknek nincs tudományos vagy logikus alapjuk. A népi hiedelemvilág visszaszorulásával, a természettudományos világkép elterjedésével összefüggésben modern szerzők sokszor, tágabb értelemben, egyszerűen a „tévhit” szó jelentésével egyezően használják (pl. „tudományos babona”, helytelenül értelmezett és elferdített tudományos tétel). A szót többnyire pejoratív értelemben használták és használják mások feltételezetten irracionális hiedelmeire, így rendkívül szubjektív. Leggyakrabban szerencsével, jóslással és spirituális lényekkel kapcsolatos hiedelmekre és gyakorlatokra utal.

Fogalomváltozatok és megközelítési módok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babona a világvallások és történelmi egyházak tanai szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babona a Biblia szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ószövetségben a környező népek vallási szokásai állandó kísértést jelentettek a zsidó nép számára, hogy az egy, igaz Isten kultuszától eltérjenek. Bár Izrael tudta, hogy a jövőt csak Isten emberei, a próféták ismerhetik, mégis előfordult a halottidézés (1Sám 28,7-25), a jóslás (Ez 11,26; Zak 10,2) és az asztrológia (Jer 10,2; Iz 47,13). A jóslást halállal büntették, és az álmok jelentését csak akkor fogadták el, ha azok Istentől eredtek (Ter 41,16; Dán 1,27-30).
Hasonlóképpen büntették a varázslást, de minden tiltás ellenére többen használtak amuletteket. (2Mak 12,40; Ter 35,40; Bír 8,24; Iz 3,40). Pál apostol Barjézus zsidó varázslót a Sátán fiának nevezi (ApCsel 13,10), valamint a Galatákhoz írt levélben a babonaságot a „test cselekedetei” közé sorolja (5,20).

A babonaság keresztény megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A babona a hitetlen ember számára fogódzópont előre nem látható helyzetekben, és inkább valláspótlék, mint hamis istentisztelet. A hívők esetében a babonaság lehet tréfa is. A komolyan vett babona bűn az első parancsolat és a vallásosság erénye ellen, a katolikus egyház komolyan óvja tőle híveit.

Magyarországon a nagyszombati katolikus tartományi zsinat 1611-ben és 1629-ben a következőképp fogalmazott:

„A ráolvasást, mágiát, jövendölést, sorsvetést, tenyérjóslást, kuruzslást a prédikációban gyakran ostorozzák, és ha valakiről kiderül a babonaság, értesítsék róla a püspököt.”
„Az egyszerű nép könnyen babonás, sok helyen javasasszonyok babonával gyógyítanak és ráolvasásokat művelnek. A plébános kérdezze gyónásban és azon kívül is, gyógyítanak-e babonás módon embereket vagy állatokat, és térítse el ettől az embereket.”

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Babona témában.

Néhány manapság is elterjedtebb babona[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ádám György: A tudomány fejlődésének kényszerű kísérője: az áltudomány
  2. Dale B. Martin: Inventing superstition: from the Hippocratics to Christians , Google books elektronikus könyvváltozat, 2. fej. beill.: 2011. 07. 05.
  3. ^ a b Helen L. Parish, William G. Naphy: Religion and superstition in Reformation Europe („Vallás és babona a reformáció Európájában”). Manchester University Press, 2002. Google books elektronikus könyvváltozat; hiv. beill.: 2011. 07. 05.
  4. Zsidó Lexikon: Babona. Hiv. beill. 2011. 07. 05.
  5. Magyar katolikus lexikon: Babona (címszó); hiv. beill. 2011. 07. 05.
  6. Budenz József: (szószedet) a Nyelvtudományi Közleményekben, VI. köt. (1867)., 295. o. („Vegyes apróságok”)
  7. A Pallasz nagylexikona
  8. Szokincshalo.hu szótára
  9. Catholic Encyclopedia: Superstition. Hiv. beill. 2011. 07. 05.
  10. Fanny Bergen: Current superstitions. Hiv. beill. 2011. 07. 05.
  11. Encyclopædia Britannica: [1]. Hiv. beill. 2011. 07. 05.
  12. Babona - Magyar néprajzi lexikon
  13. Babona címszó a Pallas Nagylexikonában
  14. Hiedelem - Magyar néprajzi lexikon

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konkrét babonák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]