Önkielégítés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az egyik legtipikusabb férfi önkielégítési mód: a férfi ülő helyzetben kezével izgatja hímvesszőjét, az ondó pedig (a kilövellés méretétől függően) a hasra és/vagy a mellkasra ürül
Gustav Klimt Asszony, széttárt lábakkal című festménye (1916)
Önkielégítést végző fiú, Zichy Mihály rézkarca (1911)

Az önkielégítés (idegen szóval maszturbálás, férfiaknál korábban onanizálásnak is nevezték) a saját nemi szervek kézzel vagy szexuális segédeszközökkel történő ingerlése, melynek során a férfi vagy nő közösülés nélkül jut el az orgazmusig. Célja lehet a meglévő szexuális vágyak levezetése, amikor valaki nem tud vagy nem kíván másokkal szexuális kapcsolatot kialakítani, de öncélúan is előfordul. A házasságban vagy tartós párkapcsolatban élők együttlétének is része lehet maszturbáció (például ha a közösülést valami okból kerülni akarják); egyéni formája viszont (főleg, ha a partnertől eltérő ábrándokhoz kapcsolódik) csökkentheti az egymás iránti szexuális vágyat. A közbeszéd meglehetősen szűkszavú e szinte mindenkit érintő gyakorlat terén, ha szóba kerül, akkor is elsősorban a férfiak maszturbációs szokásai kerülnek előtérbe, miközben a nők is legalább olyan rendszerességgel végzik, mint a férfiak. Az önkielégítés gyakorlata valószínűleg egyidős az emberiséggel és nem csupán az emberi faj sajátja, számos állatfajnál is megfigyelték már.

Megítélésének története[szerkesztés]

A 20. század elejéig a nyugati kultúrában közfelfogás szerint erkölcstelen és egészségre káros cselekednek ítélték,[1] bár az egészségügyi megítélése megváltozott, a világvallások például az iszlám, a zsidó vallás, valamint a katolikus egyház ma is a spirituális illetve vallási értelemben vett bűnök közé sorolja, mégpedig a súlyos bűnök közé, mivel a saját test kényeztetése a Tízparancsolat VI. parancsának a megszegésébe tartozik, és kerülendő tevékenységnek tartja.[2]

Kutatások alapján azt lehet mondani, hogy a szexualitás tanulásának egyik eleme a maszturbáció. A saját test megismerése és a saját igények felismerése pozitív hatással van az egyénre, ezáltal nemi életére és így a párkapcsolatának egészére is.[3] Az állatvilágban számos vadon és a fogságban élő állatfaj esetében megfigyelték.[4][5][6]

Egészségügyi hatásai[szerkesztés]

Férfiak önkielégítésére vonatkozó vizsgálatok szerint a rendszeres maszturbáció (pontosabban a szexuális partner nélküli ejakuláció) segít megelőzni a prosztatarákot, mert kiüríti a felhalmozódó rákkeltő anyagokat: Más adatok azt mutatják, hogy az éremnek két oldala van, egyrészt akik hetente ötnél többször ejakuláltak főként 20 és 50 éves koruk között (elsősorban a húszas éveikben), azoknál harmadával kisebb eséllyel alakult ki prosztatarák, de ugyanakkor túlsúlyba juthatnak a férfi jellegért felelős nemi hormonok, így például hajhullás és egyéb bőrirritációk jelentkezhetnek.[7] Ezen eredményeket 2009-ben készült kutatási eredményekkel cáfolták, azt bizonyítva, hogy mégis összefüggés van 20-as és 30-as életkor között végzett túlzott mennyiségű önkielégítés és a prosztatarák között.[8]

Nőkre vonatkozó vizsgálatok elsősorban azt emelik ki, hogy elősegíti az ún. orgazmuskészség kialakulását. Fentiek mellett, bár meglehetősen lassan, de egyre inkább teret nyer a női maszturbáció fontosságának és természetességének bemutatása is.

A női maszturbációt ugyanis egyfajta titok és bűntudat övezte, övezi, mintha a maszturbáció csak a férfiak előjoga lett volna, pedig a történelemben számos utalás található arra, hogy már eleink is művelték. Mára már bizonyított, hogy a női maszturbáció egészséges, normális keretek között jótékony hatású, és fontos a nőnek a saját teste megismerésének tekintetében is. Fontos szerepe van a szexuális feszültség levezetésében is, főként az idő előtti, súlyos következményekkel járó, felelőtlen nemi kapcsolat létesítésének megelőzésére, kellő felvilágosítás mellett.

Önkielégítés mint függőség[szerkesztés]

Ha az emberi és szexuális kapcsolatokat nagy mértékben háttérbe szorító - vagy esetenként az emberek közötti szexuális interakciót helyettesítő - mértékben van jelen valaki életében (és ez nem pl. börtönhöz hasonló külső kényszer), akkor ez egyfajta függőség jele is lehet, pl. pornófüggőség.[9][10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az önkielégítést a 19. század végén, 20. század elején a lexikonok és orvosi könyvek még önfertőzés címszó alatt említik.
  2. A katolikus egyház Katekizmusa, III. rész, II. szakasz, II. fejezet, 6. cikkely, A hatodik parancsolat, IV. A házasság méltóságának megsértései, 2396.
  3. Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász válaszol fiatalok kérdéseire
  4. Watson, P. F. (1978). Artificial breeding of non-domestic animals: (the proceedings of a symposium held at the Zoological Society of London on 7 and 8 September 1977). Academic Press for the Zoological Society of London. ISBN 978-0-12-613343-1. Hozzáférés ideje: 9 February 2013.
  5. Balcombe, Jonathan P. (2011). The Exultant Ark: A Pictorial Tour of Animal Pleasure. University of California Press. pp. 89–. ISBN 978-0-520-26024-5.
  6. Journal of the American Veterinary Medical Association. American Veterinary Medical Association. 1931.
  7. Masturbation 'cuts cancer risk', BBC, 2003. július 16.; A maszturbálás véd a prosztatarák ellen Archiválva 2008. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hotdog, 2006. november 26.; Önkielégítéssel a rák ellen Archiválva 2008. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Tabu, 2007. szeptember 27.
  8. Önkielégítés a prosztatarák ellen. [2011. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
  9. Az önkielégítés hatása a szexualitásra Bede Zsuzsa írása a Szexhelp.hu-n
  10. Máté Gábor: A sóvárgás démona

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Masturbation
A Wikimédia Commons tartalmaz Önkielégítés témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]