Sahelanthropus tchadensis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sahelanthropus tchadensis
Evolúciós időszak: 7,25–5,28 Ma
miocén
Sahelanthropus tchadensis - TM 266-01-060-1.jpg
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Alcsalád: Emberformák (Homininae)
Nemzetség: Hominini
Nem: Sahelanthropus
Brunet et al, 2002
Faj: S. tchadensis
Tudományos név
Sahelanthropus tchadensis
Brunet et al, 2002
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sahelanthropus tchadensis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sahelanthropus tchadensis témájú kategóriát.

A Sahelanthropus tchadensis egy fosszilis hominida-faj, amely mintegy 7 millió évvel ezelőtt élt a felső miocén messinai szakaszában, tehát valamikor 7,25 és 5,28 millió évvel ezelőtt.

Felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Típuspéldányát, a TM 266-01-060-1 leletet 2002-ben a francia Michel Brunet vezette francia-csádi kutatócsoport Csádban fedezte fel, egy csaknem teljesen ép, 7 millió éves koponyát, a hozzá tartozó állkapocs darabjait és néhány fogat. A leleteket Toumainak nevezték el, ami a helyi goran nyelven az „élet reményét” jelenti. A latin név nagyjából a következőképpen fordítható magyarra: "száheli ember Csádból".

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koponya vizsgálata során kiderült, hogy agytérfogata mintegy 350 cm³ körül lehetett, ami megegyezik a mai csimpánzok agytérfogatával, így feltehetően intelligenciája sem volt fejlettebb. Vannak azonban, akik vitatják, hogy hominida lenne: ők túl laposnak és kicsinek tartják a koponyát. Brigitte Senut antropológusnő a maradványok alapján feltételezi, hogy egy gorilla-szerű lényről van szó.

A nagy kérdés ezek után az lett, hogy képes lehetett-e a két lábon való járásra? Erre a kérdésre a Christoph Zollikofer vezette kutatócsoport próbált választ adni az idők során eltorzult koponyáról készített háromdimenziós felvételek segítségével. Az öreglyuk (ahol a gerinc a koponyához csatlakozik) helyzetéből arra következtettek, hogy Toumai már képes lehetett arra, hogy két lábon járjon.

Besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok kutató tehát feltételezi, hogy Toumai az emberszabású majmok és a hominidák közös őse. A molekuláris biológiai vizsgálatok szerint nagyjából ebben az időben vált szét a csimpánz és az ember fejlődési vonala, ám sajnos a 4–6 millió éves időszakból egyáltalán nem találtak hominida maradványokat, leszámítva két Ardipithecus leletet.

A nagyon várt lelet azért is megosztja az antropológusokat, mert a jórészt elfogadott „East Side Story” elmélet (Yves Coppens, 1980) szerint a hominidák a Nagy-hasadékvölgytől keletre, míg az emberszabású majmok attól nyugatra alakultak ki egy közös ősből. Toumai-t a Nagy Hasadékvölgytől mintegy 2500 km-rel nyugatra, tehát az elmélet szempontjából „rossz helyen” találták. A tudományos vitákból erősen kiérezhető egyfajta angolszász-francia rivalizálás is.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberfélék fosszíliáinak listája

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]