Borhamisítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wartha Vince kémikus és borász. A magyar borvizsgálat úttörője a 19. század végén, aki szinte hősiesen védte a borhamisítók ellen a magyar bort

Borhamisításról akkor beszélünk, amikor az eladott, bornak nevezett folyadék, nem a címkének megfelelő minőségű. Tiltott adalékokat tartalmaz (víz, glicerin), vagy nem is szőlőből készült. Hamis a bor, ha a musthoz a szabályokban előírtnál több répacukrot, nádcukrot vagy izocukrot adnak. A borminősítő hatóság mágneses magrezonancia-műszere képes kimutatni a „csinált” must erjedéséből származó alkohol eredetét.[1] Magyarországon a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (BAII) látja el a központi igazgatási feladatokat.[2]

Hamis a bor akkor is, ha a törvényi szabályozás teljesen kizárja, de ennek ellenére a bornak nevezett folyadék tartalmaz hozzáadott vizet, mesterséges színezéket, édesítőszert, savtompítót, borkősavat, glicerint, a szőlőből kipréselt muston kívül egyéb adalékanyagot. A borhamisítás megtörténik akkor is, ha egyébként megengedett javítóanyagot túladagolnak és akkor is, amikor olyasmit tesznek a borba, aminek abban nincs helye. A hamis bor ritkán érezhető pusztán szaglással vagy ízleléssel. A 2009-ben történt hamisítási botrányok[3][4][5] során, a bor glicerinnel történt összekeverésével egy magasabb, a superior[7] minőségi kategóriába kerülő bikavér, akár dupla áron is eladhatóvá vált volna. A Bikavér Szabályzat[8] betartása persze csak az alapvető feltétele a minőségi bor készítésének.[9][10][11]

Itt csak a leggyakoribb módszerek rövid ismertetése következik. A magyar bortörvénynek[12] nem megfelelő bor az borhamisításnak minősül. A Magyar Bor Akadémia a tagjaitól és a bor ágazat szereplőitől a borász szakma-kulturális értékeinek a megbecsülését és megőrzését várja el. Az etikai kódex szerint:

  • tilos bármilyen termék hamisítása,
  • tilos bármely termékhamisításban való részvétel,
  • tilos elfogadhatatlan minőségű bor forgalomba hozatala.

Magyarországon a bor forgalomba hozatal előtti minősítési kötelezettségét jogszabály írja elő. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerint a bort az országból kivinni csak akkor lehet, ha tételenként a borászati hatóság laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatoknak alá vetette, minőségét megállapította.[13] A korszerű vizsgálati módszerek alkalmasak arra, hogy ma már minden vegyi anyagot ki lehet mutatni a borokban. Amennyiben kellő büntetési következmények is várnak a lőrét gyártókra, talán háttérbe szorulhatnak az ősi mesterséget űző borhamisítók.

Története[szerkesztés]

Az ókorban is gyakran hamisították a bort, az idősebb Plinius írásaiban panaszkodott, hogy még a nemesség bora sem valódi

A borhamisítás egyidős a bortermeléssel. Már az ókorban, ha a természet segítségével és az erjesztéssel készült bor túl savanyúra sikerült, akkor mézzel keverték össze, ha viszont túl édesre, akkor a citrom levét csepegtették a részegítő nedűbe. Minden lakomának, szümphoziumnak külön keverőmestere volt, aki ízlése szerint fűszerezte az italt, a lakoma jellege szerint pedig vízzel vegyítette a bort.[14] Caius Plinius Secundus ókori enciklopédista Historia Naturalis című művének XV. kötetében (szőlő, bor, borfajták, ittasság) a Római Birodalom területén 80 szőlővidéket és jónéhány borfajtát említett meg. Marcus Porcius Cato Maior feljegyzéseiben pedig leír néhány borhamisítási receptet, illetve azt is, hogy hogyan ismerhető fel a vizezett bor.

III. Károly magyar király 1723. évi CXVIII. törvénycikke a kiváló borok meghamisításának meggátlásáról: „Igazságos, (nehogy némelyek magán csalárdsága miatt a közönség szenvedjen), hogy azokat, akik a kiváló borokat bármi módon meghamisítják, vagy azokat silányabb szőlőkből helyettesítik s ezek neve alatt elárusítják, s így a vevőket megcsalják s a közkereskedést megakadályozzák, az illető megyék hatóságai azonnal s tettleg összes boraiknak elvesztésével büntessék.[15]

Karl Marx Tőke című híres műve[16] is hivatkozik Chevallier francia vegyész „A kereskedelmi élelmiszerek és gyógyszerek anyagainak módosítási és hamisítási szótára” című könyvére[17], amely 30 módszert ír le a borhamisításra.

A magyar bortermelés és egyben a borhamisítás fordulópontját a 19. század második felében kitört filoxéravész jelentette. A termelt bor mennyiségének drámai csökkenése, a vegyipar fejlődése, az élelmiszer-tartósítás új módszereinek bevezetése és az élelmiszer-színezés addig nem látott mértékű használata mind-mind elősegítette a borok hamisítását. Ekkor a legelterjedtebb és leghírhedtebb borfestő anyag, a vörös színű oldódó kátrányfesték, a fuxin vagy fuchsin volt[18], amely a gyártása közben higannyal és arzénnal szennyeződött. 1908-ban a második bortörvény elrettentő erejémek hatására, ami még az előzőnél is szigorúbb fellépést tett lehetővé a borhamisítók ellen, a gyakori ellenőrzések, a filoxéra-járvány eltűnése, az új szőlőtelepítések megindulása és a borhiány mérséklődése együttesen vezetett a hamisított borok arányának gyors csökkenéséhez a monarchiában.[19] A magyar bor becsületlovagjának nevezett Wartha Vince kémikus és borász, szinte hősiesen védte a borhamisítók ellen a magyar bort. Kilenc cikke jelent meg erről csak a borok mesterséges festése témában.[20]

És tudva azt, hogy a bor meg- virágosodásának, tej saverjedésének és sok egyéb betegségének főoka a gyenge alkoholtartalomban rejlik, nem bün-e ily esetben a bor alkoholozását illetőleg konyakozását eltiltani ? Vannak bőrbetegségek, amelyeken még a pasteurözés sem segít, de segít az észszerű al­koholozás. Borainknak nagy része teljesen alkalmatlan a kivitelre, ha alkoholtartalmát nem fokozzuk. És meg lehetünk győződve, hogy az alföld homokos rónaságain, a hol ma még száraz kórónál egyéb nem terem vagy legfölebb a városok közelében egy kis nyúlós kerti bor, hogy ott a fillokszerától ment homokban olyan portékát fognak termelni és okszerű kezeléssel kivitelre alkalmassá tenni, a mely a nemzet vagyonosodásához tetemesen hozzá fog járulni.
Wartha Vince: A műbor és a borhamisítás kérdése[21]

A borhamisítás története, a hamisítási módszerek fejlődése természetesen nem állt meg a fejlett piacgazdaság bevezetése után sem. Az 1990 után, Magyarországon életre hívott MDF-piacokon megjelent a színezékekkel „kezelt”, feljavított vagy mesterségesen „csinált” kannás bor. A borban az erjedési folyamatokat, az élesztőgomba munkáját a katalizátorként alkalmazott nitrogén- vagy ammóniatartalmú anyagokkal (szarvasmarhatrágya,nitrogénműtrágya) gyorsították fel. A "bor" színét égetett cukorral (karamell) állították be, a borkő-, illetve a citrom- és almasav bármely szaküzletben korlátlanul beszerezhető volt.[22]

2009-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal borminősítési laboratóriumában a kiskereskedelmi forgalomban lévő Vincze-borokból vizsgáltak mintákat. Vincze Béla még 2005-ben az év bortermelője díj győztese volt,[23] de néhány boránál a műszer glicerint mutatott ki.[24]

A borhamisítás típusai[szerkesztés]

Hamis címkézés[szerkesztés]

Ez akkor fordul elő, ha az eladott bor származási helye, termelője, évjárata, vagy fajtája a valóságban nem egyezik meg a címkén feltüntetett információval. Ez a manipuláció úgy is történhet, hogy az eredeti bort valamilyen arányban keverik egy gyengébb minőségű borral.

Adalékanyagok használata[szerkesztés]

Ekkor a borhoz tiltott adalékanyagokat adnak, vagy az engedélyezett adalékanyagokból a megengedettnél többet használnak. A leggyakrabban használt adalékanyagok a következők:

  • Étkezési cukor: Szacharóz természetes úton nem lehet a borban. A must cukorfokának feljavítására használják. Nagyon gyakori, hogy a megengedett mennyiségnél többet alkalmaznak.
  • Mustsűrítmény: A must cukorfok emelésének legális módja, azonban ha túlzásba viszik, vagy erjedés után adják a borhoz, akkor már egyáltalán nem elegáns megoldás. Tipikusan ez utóbbi kategóriába tartoznak a boltok alsó polcaira kirakott olcsó félédes borok.
  • Víz: A mennyiség növelésére használt adalék. Bizonyos import borok (pl. ausztrál borok) esetében legálisan előfordulhat, de hazai borok esetében tilos alkalmazni. Főleg alacsony kategóriás italkimérésekben szoktak élni ezzel a módszerrel.
  • Borkősav: Savhiányos borok esetében alkalmazzák a bor eltarthatóságának, illetve élvezeti értékének növelése érdekében. Inkább a mediterrán országok boraira jellemző. Bizonyos arányig legális a használata.
  • Savtompítók: Az előző adalékkal ellentétes hatású, a túl magas savtartalom csökkentésére szolgáló vegyszerek. Alkalmazásuk bizonyos arányig legális, de ekkor sem elegáns. Kellemetlen vegyszerízű lesz tőle a bor.
  • Alkohol: Az alkoholfok növelése érdekében utólagosan tömény alkohol hozzáadása. Jó esetben etanol, néhány kirívó esetben metanol utólagos hozzáadása történik. Ez utóbbi akár vakulást vagy halált is okozhat.
  • Glicerin: A bor természetes glicerintartalmának növelése utólag hozzáadott tiszta glicerinnel. Alkalmazásával testesebbnek, "olajszerűbbnek" tűnik a bor.
  • Tanninpor: A vörösborok fanyarkás ízét adó természetes tannintartalom megnövelése utólag hozzáadott tanninnal. Hatására a vörösbor kellemesen fanyarabb, "erőteljesebb" lesz.
  • Természetes színezékek: A vörösborok teltebb színét biztosító színezőanyagok. Hagyományosan a bodzát, mályvát, meggyet, áfonyát használtak erre a célra. A fehérborok festésére sáfrányt használtak.
  • Mesterséges színezékek: Az élelmiszeriparban használt színezékek, amelyekkel elsősorban a vörösboroknál alkalmaznak a teltebb színek elérésére.

Képek[szerkesztés]

Nem szőlőből készült borok[szerkesztés]

  • Lőre: a must kiforrása után a hordó alján megmaradt seprűt, amely szárazanyagban és aromában még nagyon gazdag, vízzel felöntik, majd cukor hozzáadása után újból kierjesztik.
  • "Tablettás" borok: szőlő nélkül, kizárólag a fentebb ismertetett adalékanyagok vegyítésével készült borutánzatok. Elsősorban fehérbor-utánzatokat állítanak így elő. A sárgás színt régebben szalma- vagy kukoricaszár beleáztatásával érték el. Ez utóbbi miatt alakult ki a „Csövidinka” gúnynév[26] az őshonos, késői érésű fehér szőlőfajtára a kövidinkára utalva.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Láthatatlan borbárók A hamisítóbiznisz alkonya? – Bevetésre kész kommandók, mno.hu
  2. Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság - Nébih, portal.nebih.gov.hu
  3. Eltilthatják az egri márkanévtől a Vincze borászatot, index.hu
  4. Bezáratták a borakadémia elnökének borászatát, index.hu
  5. Mennyi kristálycukorral nem hamis a bor?, index.hu
  6. 102/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet az Egri borvidék védett eredetű borairól, net.jogtar.hu
  7. Egy 2009-es rendelet két további szigorúan szabályozott borkategóriát vezetett be: a védett eredetű Klasszikus, és a védett eredetű Superior, továbbá Grand Superior borkategóriákat. A védett eredetű borkategória szigorúan szabályozza és ellenőrzi a szőlő származási helyét, a szőlő fajtáját, művelésének módját, térállását, valamint a szőlőből készült bor készítésének számos lépését (szőlőfeldolgozás, préselés, érlelés, stb.)[6]
  8. Az egri bikavér szabályzata, egri-borvidek.hu
  9. Mi minden van egy üveg egri bikavérben?, index.hu
  10. A Bikavér-készítés szabályai, eger.hu
  11. Glicerintől robbantva, szabadfold.hu
  12. 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borok előállításáról, net.jogtar.hu
  13. 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, net.jogtar.hu
  14. Bíró Csaba: Borászat ókori görög és római története , delikronika.webnode.hu
  15. 1723. évi törvénycikkek, hit.bme.hu
  16. Karl Marx: Tőke, mek.oszk.hu
  17. Chevallier, A. (1793-1879.): "Dictionnaire des altérations et falsifications des substances alimentaires médicamenteuses et commerciales
  18. Fukszin (Fuchsin, Magenta-, Solferino-, Cerise- vagy rubinveres)., arcanum.hu
  19. Pálvölgyi Balázs: A fuchsintól a tamarindig. Borhamisítás a békeidőkben, rubicon.hu
  20. Korach Mór: Wartha tudományos alkotó munkássága, arcanum.hu
  21. Wartha Vince: A műbor és a borhamisítás kérdése, epa.oszk.hu
  22. Ballai József: Borhamisítás: Új seprő, magyarnarancs.hu
  23. A kékfrankos éve
  24. Újabb hamis Vincze-borok, hvg.hu
  25. A világ első mesterséges édesítőszere: az ólom, index.hu
  26. Moldova György: Isten veled Balaton!, dia.pool.pim.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]