Élesztőgomba
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Saccharomyces cerevisiae Meyen ex E.C. Hansen | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Saccharomyces cerevisiae témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saccharomyces cerevisiae témájú médiaállományokat és Saccharomyces cerevisiae témájú kategóriát.
|
Az élesztőgomba vagy sörélesztő (Saccharomyces cerevisiae) a sarjadzó- vagy élesztőgombák egy fajtája. A korai idők óta ez a legfontosabb élesztőfaj – a kenyérsütésnél és sörfőzésnél használják. Elsőként a szőlő héján izolálták (a sötét színű gyümölcsök – mint a szilva – bőrén megfigyelhető fehér rétegként, ahol a növény kutikulájának viaszanyagaiban él). Ez a legtöbbet tanulmányozott eukarióta modellszervezet a molekuláris és a sejtbiológiában. (A prokariótáknál az Escherichia coli a modellszervezet.) Ezt a mikroorganizmust alkalmazzák leggyakrabban a fermentációs eljárásokban. A Saccharomyces cerevisiae sejtjei lehetnek oválisak, gömbölyűek vagy körte alakúak. A sejtek 5–10 mikrométer átmérőjűek. Sarjadzással, más néven bimbózással szaporodik. Mint bármelyik Saccharomyces nemzetségbe tartozó gomba, a S. cerevisiae is képes levulózból, dextrózból és mannózból szén-dioxidot és alkoholt előállítani. A S. cerevisiae pluszban a galaktózt, szacharózt és maltózt is képes lebontani. A sejtek malátalében kisebbek és karcsúbbak.
Maga az élesztő fontos B-vitamin-forrás,[1] azonban a B-vitaminok közül a B12-vitamint eredendően nem tartalmazza, mivel ennek előállítására csak néhány baktérium és archea képes,[2] vagyis gomba – így az élesztőgomba – nem. Az élesztő B12-vitamin-tartalma mesterséges eredetű.[3][4]
Az élesztőgomba őse többsejtű volt, azonban másodlagosan egyszerűsödött.[5]
Közvetlen felhasználás a gyógyászatban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Saccharomyces cerevisiae probiotikumként használatos emberekben és állatokban. A hozzáadott baktériumtörzset iparilag gyártják, és klinikailag gyógyszerként használják.
Számos klinikai és kísérleti vizsgálat kimutatta, hogy a S. cerevisiae var. boulardii kisebb vagy nagyobb mértékben hasznos számos gyomor-bélrendszeri betegség megelőzésére vagy kezelésére.[6] Mérsékelt minőségű bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az S. cerevisiae var. boulardii csökkenti az antibiotikumokkal összefüggő hasmenés kockázatát mind felnőtteknél[6][7][8] és gyermekeknél[6][7] és a Helicobacter pylori' eradikációs terápia mellékhatásainak kockázatát csökkenti.[6][8][9] Egyes adatok alátámasztják a S. cerevisiae var. boulardii hatékonyságát az ún. utazási hasmenés megelőzésében (de nem kezelésében)[6][8] és - legalábbis kiegészítő gyógyszerként - a felnőttek és gyermekek akut hasmenésének és a gyermekek tartós hasmenésének kezelésében.[6] Az allergiás nátha tüneteit is csökkentheti.[10]
A S. cerevisiae var. boulardii fogyasztása általában biztonságosnak tekinthető.[8] A klinikai vizsgálatokban a betegek jól tolerálták, és a mellékhatások aránya hasonló volt a kontrollcsoportokéhoz (azaz a placebo vagy kezelés nélküli csoportokéhoz).[7] A klinikai vizsgálatok során nem számoltak be S. cerevisiae var. boulardii által okozott fungémiás esetről.[8]
A klinikai gyakorlatban azonban beszámoltak a S. cerevisiae var. boulardii által okozott fungémia eseteiről.[6][8] A gyengített immunitású vagy központi érkatéterrel rendelkező betegek különösen veszélyeztetettek. Egyes kutatók azt javasolják, hogy ilyen pácienseknél kerüljék az S. cerevisiae var. boulardii kezelésként való alkalmazását.[8] Mások csak azt javasolják, hogy a kockázati csoportba tartozó betegeknél óvatosan kell alkalmazni ezt a szert.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Alan H. Pressman, Sheila Buff: The Complete Idiot's Guide to Vitamins and Minerals, alpha books (A Simon and Schuster Macmillan Company), 1997, ISBN 0-02-862116-6
- ↑ Huan Fang – Jie Kang – Dawei Zhang: Microbial production of vitamin B12: a review and future perspectives. (angolul) Microbial Cell Factories, XVI. évf. (2017) Article number: 15. o. doi Hozzáférés: 2022. október 8.
- ↑ Michael S. Donaldson: Metabolic vitamin B12 status on a mostly raw vegan diet with follow-up using tablets, nutritional yeast, or probiotic supplements. (angolul) Annals of Nutrition & Metabolism, XLIV. évf. 5–6. sz. (2000) 229–234. o. doi Idézet a cikkből: „The cobalamin in Red Star nutritional yeast is due to fortification and does not occur naturally in the yeast.”
- ↑ Christine VanDoren: A Guide to Vitamin B: Benefits and What Foods to Eat. themanual.com. (angolul) Portland, New York, Chicago, Detroit, Los Angeles, Toronto: Digital Trends Media Group (2022. június 12.) (Hozzáférés: 2022. október 8.) „17. Nutritional Yeast. Unfortified yeast already contains natural B vitamins, minus B12. If you purchase fortified nutritional yeast, you can benefit from synthetic B vitamins, including B12.”
- ↑ Kun Ádám. Evolúcióbiológia. ISBN 9789634930204.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Kelesidis, Theodoros; Pothoulakis, Chralabos (2011. november 11.). "Efficacy and safety of the probiotic Saccharomyces boulardii for the prevention and therapy of gastrointestinal disorders". Therapeutic Advances in Gastroenterology. 5 (2): 111–125. doi:10. 1177/1756283X11428502. PMC 3296087. PMID 22423260.
{{cite journal}}: Check|doi=value (súgó) - 1 2 3 Szajewska, H.; Kolodziej, M. (2015. október). "Szisztematikus áttekintés metaanalízissel:". Alimentary Pharmacology & Therapeutics. 42 (7): 793–801. doi:10.1111/apt.13344. PMID 26216624. S2CID 45689550.
- 1 2 3 4 5 6 7 McFarland, Lynne V. (2010. május 14.). "Systematic review and meta-analysis of Saccharomyces boulardii in adult patients". World Journal of Gastroenterology. 16 (18): 2202–2222. doi:10.3748/wjg.v16.i18.2202. PMC 2868213. PMID 20458757.
- ↑ Szajewska, H.; Horvath, A.; Kolodziej, M. (2015. június). "Szisztematikus áttekintés metaanalízissel: pylori-fertőzés felszámolása és a Saccharomyces boulardii szupplementáció". Alimentary Pharmacology & Therapeutics. 41 (12): 1237–1245. doi:10.1111/apt.13214. PMID 25898944. S2CID 21440489.
- ↑ Moyad, MA (2009). "Immunogén élesztőalapú fermentációs termék csökkenti az allergiás nátha okozta orrdugulást: randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat". Adv Ther. 26 (8): 795–804. doi:10.1007/s12325-009-0057-y. PMID 19672568. S2CID 207417029.
