Apátfalva
| Apátfalva | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád | ||
| Járás | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szekeres Ferenc (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 6931 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2809 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 35′Koordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 35′ | |||
 Apátfalva
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Apátfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apátfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Apátfalva (horvátul: Patfalva, Patvalva, Patfalvin[3]) község Csongrád megyében, a Makói járásban.
Fekvése
A 43-as főút mentén, Makótól 10 kilométerre a Maros jobb partján található, a Körös–Maros Nemzeti Park határában. Magyarcsanáddal teljesen összeépült.
Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Magyarcsanád és Makó között található.
Története
Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, a csanádi monostor apátjáról kapta. Első okleveles említése 1334-ből származik Pothfalua, azaz Pátfalva néven; ekkor már volt temploma. 1514. május 23-án itt szenvedett vereséget Dózsa György előhada Báthori István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök seregeitől. A török hódoltság idején teljesen elpusztult. A terület 1753-ban népesült be újra, ekkor lesz ismét önálló plébánia. Ma is álló temploma ebben az időben épült, 10 regiszteres orgonáját ifj. Kováts János szegedi orgonaépítő – 1855-ben építette.
1950 és 1954 között egyesítve volt Magyarcsanáddal Csanád néven.
Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.
Népesség
| Lakosok száma | 2977 | 2960 | 2886 | 2791 | 2828 | 2809 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 3,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 8,5% (16,9% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei
- Szent Mihály római katolikus templom, 1757-ből; 1937-ben neoreneszánsz megfogalmazásban átépítették
- Langó kápolna, a 19. és 20. század fordulóján építtette egy gazdag helyi család
- Első világháborús emlékmű
- Nepomuki Szent János szobra
- Dózsa György szobra az általános iskola előtt
Híres apátfalviak
- Benkóczy Zoltán színész
- Herczeg István, olimpiai ezüstérmes tornász, földbirtokos
- Madarassy János csillagász
- Sipos István futó
- Sümeghy Dezső levéltáros
- Sütő József, olimpikon maratoni futó
Plébánosok
- Cselkó Károly ?–1837
- Dualszky János 1843–1844
- Benőfy Soma 1859–? alesperes
- Babik József 1899 körül segédlelkész
Jegyzetek
- ↑ Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Apátfalva Helységnévtár
Források
További információk
