Ambrózfalva
| Ambrózfalva | |||
 | |||
| A község evangélikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád | ||
| Járás | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csirik László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6916 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 425 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 21′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 20° 44′ | |||
 Ambrózfalva
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Ambrózfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrózfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ambrózfalva község Csongrád megyében, a Makói járásban.
Fekvése és megközelíthetősége
A község Csongrád megye keleti részén, Békés megye határában található, Makótól 28 kilométerre. A legközelebbi település Nagyér, ami a községtől 2 kilométerre fekszik; Pitvaros 4, Csanádalberti pedig 5 található.
Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Nagyér és Pitvaros között található. Közúton a Pitvarost és Makó-Rákost összekötő útról lehajtva, 4,5 kilométert észak felé autózva közelíthető meg. A Tisza Volán autóbuszai a település belterületén kettő helyen állnak meg, munkanapokon 6 járat indul Makóra.
Története
1843 novemberében telepítettek ide 120 békéscsabai szlovák dohánykertész családot. 1861-ig Kis-Pitvaros néven Pitvaros településrésze volt; jelenlegi nevét 1849-ben báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta. 1843-tól lehetőségük nyílt a dohánykertész családoknak a kincstár tulajdonában lévő földjeik megváltására; ezután eredeti mesterségükkel felhagytak, és főként kalászos- és takarmánynövényeket termeltek. A közeli mezőhegyesi cukorgyár kiépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is. 1845-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült. 1891-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt; lakói kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, melynek Nagyérrel (akkori nevén Nagymajláth) közös megállója létesült a községtől keletre. 1907-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen 1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben. 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. Azóta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a település. A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 503 | 496 | 484 | 453 | 435 | 425 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 13%-a szlovák és 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak,9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Ambrózfalva felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 19,8% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,6%, református volt a település lakosságának 8,6%-a, evangélikus 21,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, 26,9% nem volt vallásos. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).[4]
Látnivalói
- Községháza (19. század végén épült)
- A két világháború hősi halottainak emlékműve, 1992-ben állították fel
- A napba néző kislány, Ilyés Anna szobra a község főterén
- A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk
- Podszterás (előtornácos) szlovák parasztház
- Romantikus stílusú evangélikus templom, 1862-63-ban épült
- Természeti vonzerőt jelent a Csanádi-puszta és a Száraz-ér
Híres emberek
- A település szülötte Gombos Ferenc Albin (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
- Csirik János (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.
Források
- ↑ Ambrózfalva települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ambrózfalva Helységnévtár
- Ambrózfalva az utazom.com honlapján
- Ambrózfalva Makó honlapján
- Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6
- Csanád megye települései in Makó néprajza. Szerk. Tóth Ferenc dr.. Makó: Önkormányzat. 2008. ISBN 978 963 03 3388 7
- Bokor József (szerk.). Ambrózfalva, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2010. április 4.
