Ugrás a tartalomhoz

Újpesti vasúti híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 88.70.140.94 (vitalap) 2009. december 10., 22:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)

é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″

Újpesti vasúti híd
ElhelyezkedéseMagyarország Budapest, Magyarország
Áthidalt akadályDuna
Szerkezettípusrácsos acélhíd
Funkcióvasúti híd
Legnagyobb támaszköz93 m
Nyílások száma8
Teljes hosszúsága673,4 m
Sávok száma1 sínpár,
1 járda (délen),
1 kerékpárút (északon)
TervezőMSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.
Átadás ideje(1896, 1955) 2008
Elhelyezkedése
Újpesti vasúti híd (Magyarország)
Újpesti vasúti híd
Újpesti vasúti híd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 47″, k. h. 19° 04′ 03″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti vasúti híd témájú médiaállományokat.

Az Újpesti vasúti híd (a köznyelvben sokszor Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti hídja, amely a Népsziget fölött megy keresztül, és vasúti, valamint kerékpáros és gyalogos közlekedésre szolgál. A Budapest–Esztergom-vasútvonal halad át rajta.

Budán a III. kerületbe, Aquincumba érkezik, Pesten pedig a IV. és a XIII. kerület határához, a 3-as metró Újpest-Városkapu megállójához. Tőle északra épült fel a Megyeri híd, délre az Árpád híd található. 2008-ban felújították, melynek során a főág teljes acél felszerkezetét kicserélték, a pilléreket megerősítették.

Kapcsolódó építmények

A pesti oldalon a híd folytatásaként több híd található:

Története

Ötlete elsőként az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel, 1892-ben, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg. A forgalomnak 1896. november 3-án adták át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását. A II. világháború során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte: felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a háború után simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti hídként.[1]

1945-ben a szovjet hadsereg ideiglenes pontonhidat épített. Az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó utca) jártak.

1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. (Terelő útvonal: Angyalföld MÁV állomás – az egykori Vizafogó teherpályaudvar bejárata – összekötő vágány az Árpád hídra – Flórián tér – üzemi vágány – Filatorigát vasútállomásHÉV sínek - Óbuda vasútállomás). A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953. őszén kezdtek el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re épült meg a mai szerkezet, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.

Az építkezést a MÁV részéről Nemeskéri–Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet szerelését a GanzMÁVAG részéről Perényi Miklós fő-építésvezető irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.

Átépítése

A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezetet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt (a pillérek felújítása mellett) teljes egészében lecserélték 2008 nyarán. A gyalogos járdát április 19-től november 10-ig tervezték lezárni azonban ez jelentősen elhúzódott. A járdát és a kerékpárutat végül 2009. május 30-án nyitották meg. Teljes hídzár 2008. június 21. és szeptember 21. között volt.

Az átépítés idején szeptember 22-ig az Esztergom felől érkező személyvonatok a Szentendrei HÉV vágányain keresztül a Margit híd budai hídfőjéig jártak. Ezek közül négy pár vonat csak Kaszásdűlőig közlekedett.[2] Mivel a munkálatok teljesen nem fejeződtek be, decemberig, valamint 2009. március 20-tól május végéig a vonatok hétvégente ismét a Margit hídig közlekedtek. A Népsziget és Pest közötti Duna-öböl hídszerkezete változatlan maradt, ám felújították.

A híd új előszerelt darabjait Csepelről TS-80-as bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német „Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.

Az átépítés óta a hídon a vonatok 80 km/h sebességgel haladhatnak, illetve a híd déli oldalán járda, északi oldalán kerékpárút van. A régi híd két oldalán lévő villamos távvezetéket a járda alá rejtették el. A teljesen dísztelen új híd zöld színű lett.

Az átépítés nettó 14 milliárd forintba került.

Adatok

Anyaga részben a (régi) Összekötő vasúti híd elbontott anyaga, részben új gyártású elem.

  • Hossza: 674,40 m
  • Szélessége: 11,90 m

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti vasúti híd témájú médiaállományokat.