Vita:Újpesti vasúti híd

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Capras Dávid 10 évvel ezelőtt a(z) Javítanivaló: a híd elnevezése témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Vasúttal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Közlekedéssel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Budapest témájú szócikkek (besorolatlan)

Javítanivaló: a híd elnevezése[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 10 évvel ezelőtt3 hozzászólás2 résztvevő

A Déli összekötő vasúti híd elnevezés (azaz a másik szócikk címe) egy igen gyakori tévedés a közéletben, és mondhatom: a vasutas szakma köreiben is. A híd az ún. összekötő vasút megépítéséhez vált szükségessé, mely a 1872. évi IX. törvénycikk alapján született, hogy összekösse a Duna két partján levő különböző vasúttársaságok különböző vonalait, lásd térképen. A híd a vonalól kapta nevét: megépült az összekötő vasút hídja.

Azt már a Budapest–Esztergom tervezésekor eldöntötték, hogy a vonal budapesti végpontja a Duna bal partján lesz, így a másik budapesti vasúti híd a vasútvonal épülésével egyidőben született (1892). Az Újpesti vasúti hídra tehát az összekötő híd elnevezés nem indokolt, helytelen, megtévesztő. Ugyanis összekötő funkciója annyi, mint bármely másik hídnak: a folyó két partját köti össze. Ezen alapon minden hidunk összekötő: a Szolnoki összekötő híd stb. A jogos és példálózó viccet félretéve: a vasútvonal építése során a nyomvonalat keresztező Duna folyam áthidalásáról van szó, összekötésről nem. (Megjegyzem: a dunaföldvár–solti vasúti kapcsolatra sokkal inkább illett volna ez a megjelölés, ott mégis sosem került elő.)

Az Északi összekötő vasúti híd név tehát tökéletes abszurdum. Ebből következik, hogy Budapest egyetlen hídja, melyet Összekötő hídnak nevezhetünk, nem igényli a déli jelzőt.

Minden régebbi forrás az Újpesti vasúti híd és az Összekötő vasúti híd elnevezéseket használja. Sajnos nem tudok belinkelni korabeli dokumentumokat (melyekben ezt a sejtésemet ellenőriztem volt, mielőtt erről meggyőződtem), csak az 1872. évi IX. törvénycikket, egy építős cikket, ahol figyelnek a szóhasználatra, és egy közlekedéstörténeti honlap egy lapját. De ha a szavaimmal (az érveimmel és felsorolt példáimmel) kapcsolatos kétkedést mint eredendő szellemi ellenállást nem tudnám eloszlatni a vasútbarátokkal, sem a vasutas szakma egy részével –amit még meg is értek, én is tíz éven át hallottam, hallgattam, használtam a kifogásolt elnevezéseket, míg belegondoltam a szavak jelentésébe, és tűnődni kezdtem–, álljon itt egy link egy komoly szakmai kiadványról, mely kiadós ára ellenére furcsa módon elérhető a Világhálón: Dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak.

Miért terjedt el –mindezek ellenére– ennyire széles körben (nemcsak amatőr cikkek és oldalak, de térképek, szakmai jellegű kiadványok is) ezeknek a hibás elnevezéseknek a használata? Erre a kérdésre én is nagyon szeretném tudni a választ. Körülbelül annyira, mint hogy ki találta ki az UV villamos-típusjelölés jelentésére az új villamos-legendát. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Capras Dávid (vitalap | szerkesztései)

Gondolkodásod belterjes és bürokratikus - tipikus példája annak, hogy miért nem tud a MÁV kommunikálni. A kommunikációban ki kell zárni a félreértés bármilyen lehetőségét, ezért ha két vasúti híd van a Dunán fővárosunkban, akkor az egyik északi a másik déli és pont. Neked kéne a legjobban tudnod, hogy a hadsereg után a vasútnál íródnak leginkább vérrel, emberéletekkel a félreértések, pontatlanságok következményei! Érdekes módon még a katonák is rugalmasabbak gondolkodásban a vasutasnál, mert nekik van ellenségük, aki háborúban szétrúgja a hátsójukat, ha nem hatékony a gondolkodásuk, kommunikációjuk - míg a vasutas senkitől sem zavartatva éli fejben 100 éve változatlan világát. 87.97.109.187 (vita) 2011. január 23., 22:52 (CET)Válasz
Ezt az érvelést („két vasúti híd van a Dunán fővárosunkban, akkor az egyik északi a másik déli és pont”) még akár el is tudnám fogadni, de az összekötő szó átörökítését az újpestiről átkeresztelt északira szintén nem indokolja meg. Minden híd összekötő, sőt: minden híd szilárd anyagból van, mégsem írjuk bele a neveikbe: [Kategória:Magyarország_vasúti_hídjai]. (Az újpestit északira elnevezvén egyébként a helymeghatározás is elvész, de tegyük föl, hogy Budapest a világ közepe, és abban a koordinátarendszerben értelmezhető.) Tehát ha mindenáron égtájazni akarunk, akkor a Budapesti északi vasúti Duna-híd (megfelelő szövegkörnyezetben, röviden: Északi híd) elnevezés illeszkedne ebbe a messze nem teljes listába. De az északi és az összekötő semmiképpen nem illik egymás mellé. Ez a híd nem összekötő.
Egy cikk az átépítésről, a témát is érintve: Az Északi vasúti Duna-híd tervezése Itt fölmerül a kérdés, hogy az összekötő híd neve lenne a Déli vasúti híd? Ez azért aggályos, mert nem azért lenne déli, amiért a Budapest-Déli, meg a Sopron-Déli (vagy akár Szőny-Déli) kapta a nevét: a Déli Vaspályatársaságról. Erre a cikk sem ad választ.
Véleményem szerint a hidakat azon a néven kellene emlegetni, ahogy átadták: Újpesti vasúti híd [1] és Összekötő vasúti híd. Számtalan dokumentumon, és mai térképen is így szerepelnek. A helyük sem változott, helyben újjáépítették őket. Aztán valakik valamikor elkezdték ezeket a neveket használni (továbbra is kérdés, mint eredetileg fölvetettem, hogy kik és miért), és terjed.
Az átnevezés azért is aggályos, mert az égtájas elnevezések az M0-s hidakkal is összekeverhetők, mert a köznyelv szintén nem használja a Deák Ferenc híd elnevezést. Capras Dávid vita 2013. május 31., 11:44 (CEST)Válasz
Szakcikkek a tényleg összekötő vasúti hídról (nem erről):
Seefehlner Gyula: A budapesti összekötő-vasút tervezete és építése (I. rész: tervezet)
Seefehlner Gyula: A budapesti összekötő-vasút tervezete és építése (II. rész: építkezés)
Kölber Ernő: A budapesti összekötő vasúti Duna-híd átépítése (részlet: vasszerkezeti munkák, gyártás, szerelés)
Üdvözlettel: Capras Dávidvita 2013. augusztus 7., 22.07 (Köz.-e. ny. i.)
1945 előtt sehol nem volt északizva leírva. 1877-ben adták át az ún. Összekötő vasutat: Kőbánya–Kelenföld (kár, hogy a minap elkezdték déli körvasutazni). Az északizással együtt az új rezsim marketingje lehet. Még a BKV se vette át! A 15-ös villamos végállomásának neve is Újpesti vasúti híd volt.
A várostérképek egy részére beszivárgott, de főleg 1989 után, amikor már bárki bárkinek hihette magát és szakmai lektorálás nélkül írhatott (Gáll Duna-hidas könyve nyilván nem). Meg egy festmény és egy bélyeg délizik, az valóban javíthatatlan, művészi önkifejezés. De ugye a tömeg a delfint is halnak mondja, jugoszlávnak is vallják magukat emberek mindmáig a népszámláláson. : ) Capras Dávidvita 2019. december 18., 12.47 (Köz.-e. i.)

A javítás visszavonásához[szerkesztés]

Nem hibás a másik elnevezés, csak köznyelvi. Egyébként sokkal elterjedtebb, mint a hivatalos --> lásd gugli

Szerintem hibás, és ezt a fentiekkel már megindokoltam. Hogy elterjedtebb, az kétségtelenül a köznyelvi státus kivívását jelenti, de ez egy lexikon, nem tájnyelvi szótár. Nem javítom ki ismét, tegye meg más, ha akarja.

Arra, hogy mi gyakoribb a világhálón, és ennek mi köze a helyes változathoz, már a Pecz Samu szócikk vitalapján tettem utalást. Capras Dávid vita 2008. április 20., 21:34 (CEST)Válasz

Értelme nincsen[szerkesztés]

A szócikk nem magyarázza el, hogy a tavaly hétcsilliárdért újjáépített északi vasúti híd miért nincs villamosítva a vontatáshoz, miközben villamos távvezetéket visznek át rajta a Dunán? Ez abszurdum! Mintha amúgy az EU tiltaná is a villamosítás nélküli fővonali építést, mert a globális klímavédelem ésatöbbi. Ráadásul Esztergom felé hazánk természetileg legértékesebb tájai vannak, sem a zöldnek, sem a műemlékeknek nem tesz jót a dízelfüst. Hogy lehetett ezt a balkáni építkezést megetetni az Únióval? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 87.97.109.187 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 23., 22:52

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Újpesti_vasúti_híd&oldid=25267798”