Palotai-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palotai-sziget
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Palotai-sziget (Magyarország)
Palotai-sziget
Palotai-sziget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 48″, k. h. 19° 04′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 48″, k. h. 19° 04′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Palotai-sziget témájú médiaállományokat.

A Palotai-sziget helyi jelentőségű védett természeti terület[1] Budapest IV. kerületében.

A Duna árterületén fekszik, szintje közel van az átlagos vízálláshoz. Már a kisebb árvizek is elöntik, így Budapesten egyedülálló,[megj 1] dzsungel-hangulatú vizes élőhely jött létre.

Fekvése, története[szerkesztés]

Az Újpesti vasúti híd és a Rév utca közötti 100-300 m széles, 2,5 km hosszú sávra a sziget megjelölés inkább városrészként értendő. Középső 1 km-es szakaszát az 1980-ra megépült[2] Észak-pesti szennyvíztisztító foglalja el, ezt az árvízszint fölé töltötték fel.

Ettől délre lapos, homokos partú félszigetként jelenik meg. 2008-ban a vasúti híd felújításakor a félsziget öblét kikotorták, így már alacsony vízálláskor is félsziget marad. Felmerült, hogy ezt a részt teljesen leválasztják a szennyvíztisztító gátjáról, valódi szigetet és motorcsónak-kikötőt létrehozva.[3] Bár az öböl nem természetvédelmi terület, az állóvízben tanyázó békák sokat adnak a hely hangulatához. 2010 végén a szennyvíztisztító bővítésének befejező munkái folynak, a további fejlesztésekről nem lehet olvasni a sajtóban.

A szennyvíztisztítótól északra mesterséges hullámtörő kősávot szórtak a partra (hajó-horgonyzóhely), de ettől beljebb teljesen természetes állapot uralkodik, vízállástól függően holtágak, belső tavak keletkeznek. Erdőgazdálkodás nem folyik a területen, így a hordalék és a viharok nagyon gyorsan átalakítják az idelátogatók által kitaposott ösvényeket. 2010-ben tájékozódást könnyítő narancssárga T - tanösvény - jelzést festettek fel az 1990-ben még nyílegyenes földút nyomában.

Élővilág[szerkesztés]

A dunai árterekre jellemző sűrű fűz-nyár ligeterdővel fedett. Ennek érdekessége, hogy párás, forró nyári napokon a fákról permetszerűen hull a nedvesség, érezhetően hűvösebb mikroklímát kialakítva. Télen jellemző a hajnali partmenti köd. Ennek az alacsony vízálláskor is alapvetően nedves közegnek köszönhetően gyors a korhadás, változatos színei vannak a különböző fabontó gombáknak. Jelentős a korhadó fákban élő ízeltlábú-fauna. Gyakori például a védett skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), amely Natura 2000 jelölőfaj, és a szintén védett diófacincér (Aegosoma scabricorne). Madárvilága is fajgazdag a viszonylag háborítatlan költőhelyek miatt, tavasszal a csicsergés elnyomja a közeli Váci út moraját. Budapest határain belül egyedül itt él vadon a medvehagyma (Allium ursinum).

Megközelítés[szerkesztés]

  • az M3 metrő Újpest-Városkapu állomásától (P+R parkoló) gyalog a vasúti hídon a Népszigeten keresztül
  • Újpestről a 96-os, 196-os busz végállomásáról, 104-es busz Béla utca megállótól gyalog a Rév utca felől
  • Óbudáról gyalog/biciklivel a vasúti hídon a Népszigeten keresztül
  • Békásmegyerről a Megyeri komppal a Rév utca felől
  • Kajakkal/kenuval/csónakkal/kielboattal

Árvíz után nehezen - ha egyáltalán - járható. Első megközelítése dél felől ajánlott, az északi bejárata nehezen található. Nyáron sok a csalán és a szúnyog, a belső ösvény csak kötélidegzetűeknek ajánlott. Télen a belső tavak befagyhatnak, de életveszélyesen mély víz sehol nincsen.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Háros-szigettől eltekintve, de az nem látogatható

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=sub_701
  2. Archivált másolat. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
  3. Archivált másolat. [2011. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]