Újpesti víztorony
| Újpesti víztorony | |
 | |
| Település | Budapest |
| Cím |
Budapest, IV. kerület Árpád út 144. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1911–1912 |
| Megnyitás | 1912. július 8. |
| Építési stílus | vasbeton |
| Felhasznált anyagok | tégla, vasbeton |
| Védettség | műemléki védelem |
| Tervező | Mihailich Győző |
| Építész(ek) | Mihailich Győző, Dümmerling Ödön |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | víztorony |
| Tulajdonos | Fővárosi Vízművek |
| Alapadatok | |
| Torony magassága | 27 m |
| Elhelyezkedése | |
 Újpesti víztorony
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 06′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 45″, k. h. 19° 06′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti víztorony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az újpesti víztorony egy 2003 óta üzemen kívül álló víztorony, egyben Budapest IV. kerülete, azon belül is Újpest városrész egyik szimbóluma. Az épület 1911–1912-ben, a korban modernnek számító vasbeton (vasrudakkal merevített beton) technikával készült főképp betonból és részben téglából.
Története[szerkesztés]
A XIX. század–XX. század fordulóján önálló Újpest város 1905-ben döntött a helyi vízvezeték-hálózat kiépítéséről. Az erre kiírt pályázatot a három jelentkező közül a Compagnie Générále des Conduites d' Eau Liége Belgique nevű belga társaság nyerte el. A belgák 1910-ben 2 millió osztrák–magyar korona alaptőkével Ister Magyar Vízmű Részvénytársaság néven magyar projektcéget hoztak létre a feladat kivitelezésére. A rendszernek, lévén Újpest területe sík, szüksége volt egy víztoronyra is, hogy biztosítani tudja az egyenletes vízellátást a nagyobb fogyasztású napokon is.
A Mihailich Győző (szerkezeti rész) és Dümmerling Ödön (építészeti rész)[1] által tervezett épület helyén 1911. július 3-án kezdődtek meg a földmunkák. Az újpesti víztorony egy 1500 m³-es ún. Intze-rendszerű vasmedencét foglal magában, mely 15 méter átmérőjű. A víztorony alapozása 19 m átmérőjű 2,40 m vastag beton lemez. A torony alsó – fő teherhordó – része téglafal, 9,50 m belső átmérővel, 1,80 m kezdő falvastagsággal. A felépítmény 27 m magasságig mintegy 2 méternyit szűkül, a konzolok alsó alján a külső átmérő kb. 11,6 m. A víztorony építészeti kialakításánál ügyeltek arra, hogy az a város díszére legyen. Az építkezés 1912. július 8-án fejeződött be, ekkor adták át ünnepélyesen a torony kulcsát a vízvezetéket üzemeltető társaság vezetőjének.
1944-ben a nyilasok fel akarták robbantani, de az újpesti partizánok sikeres rajtaütésének köszönhetően megmenekült. E hősi cselekedet emlékét tábla őrzi a torony oldalán.
2003 februárjáig a környékbeli gyárak ipari vízellátását biztosította. A Fővárosi Vízművek szakembereinek tájékoztatása szerint azóta a műtárgyat használaton kívül helyezték.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Iványi János: Az újpesti víztorony, Újpesti Helytörténeti Értesítő, 2003 június, viztorony.hu
- Adatlapja a műemlékem.hu oldalon
