Újpesti zsinagóga
| Újpesti zsinagóga | |
 | |
| Település | Újpest, Berzeviczy Gergely utca 8. |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Irányzat | neológ |
| Építési adatok | |
| Stílus | neomór építészet |
| Építés kezdete | 1885 |
| Építés befejezése | 1886 |
| Rekonstrukciók évei | 1909 (bővítés) 1946 (újjáépítés) |
| Építész(ek) | |
| Elhelyezkedése | |
 Újpesti zsinagóga
Pozíció Budapest IV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 04′ 58″47.562240°N 19.082870°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 44″, k. h. 19° 04′ 58″47.562240°N 19.082870°E | |
 | |
| Az Újpesti zsinagóga hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti zsinagóga témájú médiaállományokat. | |
Az Újpesti zsinagóga egy ma is működő neológ zsidó templom (zsinagóga) Budapest IV. kerületében, Újpesten.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1885 és 1886 közt építették fel a mai Berzeviczy utcában az építészeti szempontból már akkor is előnytelen helyen álló, ma is működő neológ zsinagógát. Tervezője a korabeli sajtó szerint egy bizonyos Greier, vagy Gränner (keresztnév nem ismert) nevű személy volt, akinek a nevét egyesek elírásnak vélik és az ekkoriban még ismeretlen Jakob Gärtner neves zsinagógatervezővel tartanak azonosnak. Az épület neomór stílusban épült fel.[1]
A belső tér kialakítása a Dohány utcai zsinagóga elrendezését követi. Az épület háromhajós, oldalkarzatos elrendezésű csarnok. A mellékhajók végeiben találhatók a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok földszinti sora tartja a karzatot, amit ritkábban elhelyezett ugyanilyen oszlopok támasztanak alá – keresztbe fordított öntöttvas „vállkövek” közbeiktatásával. A frigyszekrény feletti karzat az orgona helye, ahová az 1911-es kecskeméti földrengésben megsérült kecskeméti zsinagóga orgonáját állították fel. A szerkezet, illetve az egész épület 1944-ben megsérült, amikor megtámadták, kifosztották és felgyújtották. A második világháború után hamar, már 1946-ra felújították. Az orgona ma a szemben levő karzaton áll. A kertet ekkor dél felé sikerült a keresztutcáig meghosszabbítani, az oda néző falon pedig 1947–1948-ban négy dombormű formájában állítottak emléket, amik a kakastollas csendőröktől a nyilas és horogkeresztes katonákon át a szovjet felszabadítókig meséli el a zsidóság közvetlenül a második világháború előtti, alatti és utáni történetét.
Az épület Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. A rohamos fejlődés népességrobbanást is eredményezett, amivel a zsidóság száma is megnőtt, így a zsinagógát 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Archivált másolat". 2023. május 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. május 11.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kormos, Péter (2007). Budapest zsinagógái. Budapest: Villányi Kiadó. ISBN 9789632179735.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó); Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - Újpesti zsinagóga Archiválva 2014. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapestcity.org
- zsinagógák Archiválva 2013. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, mazsihisz.hu