Walko Lajos
| Walko Lajos | |
 | |
| Magyarország pénzügyi államtitkára | |
| Hivatali idő 1921. szeptember 27. – október 4. (miniszteri hatáskörben) | |
| Előd | Hegyeshalmi Lajos |
| Utód | Bethlen István |
| Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1922. június 16. – 1926. október 15. | |
| Előd | Hegyeshalmi Lajos |
| Utód | Herrmann Miksa |
| Magyarország külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1925. március 5. – 1930. december 9. | |
| Előd | Scitovszky Tibor |
| Utód | Károlyi Gyula |
| Született | 1880. október 30. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1954. január 10. (73 évesen) Visegrád |
| Párt | |
| Foglalkozás |
|
| Vallás | evangélikus kereszténység |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Walko Lajos témájú médiaállományokat. | |
Dr. Walko Lajos, teljes születési nevén Walkó Lajos Béla Endre (Budapest, 1880. október 30. – Visegrád, 1954. január 10.) országgyűlési képviselő, miniszter.
Élete
Jogot végzett, majd a lipcsei, majd a berlini egyetemen nemzetgazdaságtant hallgatott. Hazatérve a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank szolgálatába lépett. 1911-ben a pénzügyminisztérium tisztviselője, 1917-től tanácsos, 1919 szeptemberétől 1920 decemberéig államtitkár. 1921-ben az Osztrák–Magyar Bank főtanácsosa.
A Bethlen-kormányban különböző posztokat töltött be. 1921. szeptember 27-től december 3-ig a pénzügyminisztérium adminisztratív vezetője (államtitkár, miniszteri hatáskörrel), 1921 decemberétől rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. 1922. június 16-tól 1926. október 15-ig kereskedelemügyi miniszter és 1925. március 5-től 17-ig a külügyminisztérium vezetője, 1925. március 17-től 1930. december 9-ig külügyminiszter is. 1924. február 20-tól március 25-ig[2] ideiglenes pénzügyminiszter. Ezt követően 1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig külügyminiszter a Károlyi-kormányban.
Bethlen István mellett jelentős szerepet játszott a Horthy-rendszer külföldi kölcsönnel történt pénzügyi stabilizálásában; 1926-ban népszövetségi fődelegátus. 1938-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke volt.
Családja
Walkó Lajos és Fabriczius Amália fia, evangélikus vallású. 1913. szeptember 25-én Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Weiss Eleonórával, Weiss Fülöp és Garai Flóra lányával.[3] Ily módon Weiss Fülöpnek, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének veje.
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
- ↑ Bölöny J. 1992. 89. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint 24-ig.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári házassági akv. 735/1913. folyószám alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1992. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Negyedik kiadás. ISBN 963 05 6402 5
További információk
- 1927–1931. évi országgyűlés. Szerk. Szemerjai Dr. Deák Imre. Budapest, 1927
- 1922–1926. évi nemzetgyűlés. Szerk. Baján Gyula. Parlamenti almanach 1922–1927. Budapest, 1922
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
- Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–