A falu Székelyudvarhelytől 22 km-re északnyugatra a Gada-patak völgyfőjében, a Szilas-tető déli lábánál fekszik, Farkaslakához tartozik.
Története
A szájhagyomány szerint a faluban elsőként egy Pál nevű pásztor telepedett le, innen a neve.[2] Első írásos említése[3] az 1334-es pápai tizedjegyzékben történt.[4] Első temploma Kápolna-kapu nevű helyen volt, melyet az 1661-ben betörő tatárok elpusztítottak.[5] Ezt a kápolnát a reformáció idején a katolikusok és unitáriusok közösen használták. Mai temploma 1765–1775-ig épült, stílusa népi barokk klasszicista jegyekkel.[6] A pálfalvi tetőn már 1585-ben sört ittak a székelyek, valószínűleg rég ismerték a sörfőzés tudományát.[7]1910-ben 576, 1992-ben 239 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésigUdvarhely vármegyeUdvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók
Római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült, régi gótikus templomából kő ajtókeretet, keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őriz.
Híres emberek
Itt született Pálfalvi Nagy György, az 1562-ben János Zsigmond ellen fellázadt székelyek választott vezére.[8]
↑Jakab Rozália:,,Nálunk a harangszó elszáll a határig”. Népélet és néphagyomány Farkaslakán. Kolozsvár, Polis, 1998.26.
↑JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901.194.
↑* * * Monumenta Vaticana Hungariae I. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizadszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó, 2000.133.
↑DÁVID László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1981. 294.
↑DOMUS HISTORIA: A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat.
.jpg)
Románia
é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″46.427262°N 25.183297°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 38″, k. h. 25° 10′ 60″46.427262°N 25.183297°E
.svg){kind=small}