Siroka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dariusz0408 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 2., 13:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Nem tévesztendő össze a következővel: Siróka.
Siroka (Široké)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Siroka címere
Siroka címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1320
PolgármesterStanislav Bartoš
Irányítószám082 37
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség2436 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság514 m
Terület25,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 57″, k. h. 20° 56′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 57″, k. h. 20° 56′ 36″
Siroka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siroka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Siroka vagy Szepesszéles (szlovákul: Široké) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 23 km-re nyugatra, a Branyiszkó-szoros keleti oldalán fekszik. Branyiszkó község tartozik hozzá.

Története

A települést 1320-ban "Syroka" néven említik először, a szinyei uradalomhoz tartozott. A 14. század elején az egyik oligarcha Aba Amádé birtoka, de a rozgonyi csata után a király elvette tőle, majd hívének Drugeth Fülöpnek adta. Később a Sirokay, a Fricsy, a Hedry és a Bertóty család birtoka. Római katolikus temploma már a 14. század elején állt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi Imre nevű papját, aki 8 garast fizetett. 1427-ben 28 portája adózott. 1454-ben a Frichy, a Hedra és a Bertóty család a főbb birtokosai. 1543-ban 10 portája adózott. Itt is terjedt a reformáció és 1610-ben a templom is az evangélikusoké lett. A falu első evangélikus lelkésze 1614-ből ismert. Az 1708 és 1711 között dühöngő pestisjárványnak a lakosság kétharmada esett áldozatul. Az ellenreformáció hatására a templom 1712-ben újra visszakerült a katolikusokhoz. 1773-ban az egyházi vizitáció szerint a községben 808 katolikus és 16 evangélikus élt. 1787-ben 142 házában 975 lakos élt. 1828-ban 152 háza volt 1136 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1849. február 5-én zajlott a Branyiszkói ütközet a magyar honvédsereg és a császári csapatok között.

Vályi András szerint „SIROKA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berthold Uraság, és többek, lakosai katolikusok, fekszik Szvinka patakhoz közel, Eperjeshez 3 mértföldnyire; határja hegyes vőlgyes, réttye, legelője, fája elég van.”[2]

Fényes Elek szerint „Siroka, népes tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 3 mfd., a szepesi postaútban, 115 kath., 44 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Több urasági lakház. Vendégfogadó. Határa igen nagy; tágas szép erdőiben bő legelője van, a honnan a juh és marhatenyésztés nagy fontosságú; szénája elég. F. u. a Berthóty és Hedry nemzetségek. – A Braniszló hegye alatt, s a Szoinka vize mellett fekszik, melly malmokat hajt.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Siroka

Népessége

1880-ban 1060 lakosából 934 szlovák és 26 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1038 lakosából 937 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 942 lakosából 867 szlovák és 34 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 983 lakosából 907 szlovák és 38 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1028 lakosából 963 szlovák és 1 magyar volt.

1930-ban 1084 lakosából 1051 szlovák volt.

1991-ben 2107 lakosából 2102 szlovák volt.

2001-ben 2304 lakosából 2279 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 2400 lakosából 2354 szlovák és 1 magyar volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Siroka&oldid=23739318”