Nagyvitéz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvitéz (Víťaz)
Slovakia Sariska highlands 159.jpg
Nagyvitéz, Szent József templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Peter Jenča
Irányítószám 082 38
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 2000 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 474 m
Terület 19,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyvitéz  (Szlovákia)
Nagyvitéz
Nagyvitéz
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 15″, k. h. 20° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 15″, k. h. 20° 57′ 20″
Nagyvitéz weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyvitéz, (szlovákul: Víťaz, korábban Veľké Vitézovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 2000 lakosából 1934 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 26 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1272-ben "Vytez" alakban említik először az Aba nemzetség birtokaként. 1288-ban "Wythezmezew", 1307-ben "Vycez", 1320-ban "Wytez Noua Antiqua", 1373-ban "Uicez", 1427-ben "Naguites" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Bertóti és Sirokai, később a Hedry, Frichy és Tahy családok birtoka volt. 1787-ben 72 háza volt 602 lakossal. 1828-ban 90 házában 680 lakos élt. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal és szénégetéssel, később idénymunkákkal foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban, közülük egy felkelőt kivégeztek. 1913-ban a fél falu leégett egy tűzvészben. Két kastélya az első világháború során semmisült meg.

Vályi András szerint "Kis Vitéz, Nagy Vitéz. Két tót faluk Sáros Várm. földes Urok Berthóti Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Sirokához közel, mellynek filiáji; N. Vitéznek postája is van; határjok középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Vitéz (Kis- és Nagy), Sáros v. két tót f. Szepes vgye szélén Sirokához délre egy órányira, az első 283 kath., a 2-ik 671 kath., 9 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen. Utolsó posta Berthót. " [3]

A településnek 1910-ben 748, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 1854 lakosából 1851 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]