Nagyvitéz
| Nagyvitéz (Víťaz) | |
 |
|
| Nagyvitéz, Szent József templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Peter Jenča |
| Irányítószám | 082 38 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2000 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 474 m |
| Terület | 19,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyvitéz
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 58′ 15″, k. h. 20° 57′ 20″ | |
| Nagyvitéz weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyvitéz, (szlovákul Víťaz, korábban Veľké Vitézovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 2000 lakosából 1934 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 26 km-re nyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1272-ben "Vytez" alakban említik először az Aba nemzetség birtokaként. 1288-ban "Wythezmezew", 1307-ben "Vycez", 1320-ban "Wytez Noua Antiqua", 1373-ban "Uicez", 1427-ben "Naguites" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Bertóti és Sirokai, később a Hedry, Frichy és Tahy családok birtoka volt. 1787-ben 72 háza volt 602 lakossal. 1828-ban 90 házában 680 lakos élt. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal és szénégetéssel, később idénymunkákkal foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban, közülük egy felkelőt kivégeztek. 1913-ban a fél falu leégett egy tűzvészben. Két kastélya az első világháború során semmisült meg.
Vályi András szerint "Kis Vitéz, Nagy Vitéz. Két tót faluk Sáros Várm. földes Urok Berthóti Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Sirokához közel, mellynek filiáji; N. Vitéznek postája is van; határjok középszerû." [2]
Fényes Elek szerint "Vitéz (Kis- és Nagy), Sáros v. két tót f. Szepes vgye szélén Sirokához délre egy órányira, az elsõ 283 kath., a 2-ik 671 kath., 9 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen. Utolsó posta Berthót. " [3]
A településnek 1910-ben 748, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
2001-ben 1854 lakosából 1851 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Munkás Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
