Sztankahermány
| Sztankahermány (Hermanovce) | |
 |
|
| Sztankahermány látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1320 |
| Polgármester | Rudolf Šeliga |
| Irányítószám | 082 35 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1862 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 117 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 465 m |
| Terület | 15,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sztankahermány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 21° 01′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sztankahermány, (szlovákul Hermanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában, Eperjestől 18 km-re északnyugatra. 2011-ben 1862 lakosából 1424 szlovák és 26 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A község területe már a bronzkorban lakott volt, a hallstatti kultúra települése állt itt, ahol számos bronzlelet került elő. Később a római korban szintén lakott volt, de település állt itt a 11. – 12. században is.
A mai települést 1320-ban "villa Hermani Superior et Inferior" néven említik először a szinyei uradalom területén. 1372-ben "Nogherman", 1389-ben "Felseuherman" néven szerepel írott forrásokban. Eredetileg két falu volt, melyek közül Nagyhermányt a 13. században nemesi betelepítéssel, Felsőhermányt pedig a német jog alapján alapították. A 18. századig két külön település volt. Templomát és Miklós nevű plébánosát már 1438-ban említik. 1372-ben Nagyhermányt a Sebessy család, 1426-ban Felsőhermányt a Semsey család vásárolta meg. Birtokosa a 18. században a Péchy család volt. A 19. században főbb birtokosai a Semsey, Csirke, Sinka, Bethóty, Forgách, Usz, Sztankay és Révész családok voltak. 1427-ben 42 portája adózott. 1787-ben 77 házában 564 lakos élt. 1828-ban 88 háza és 656 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, juhtenyésztéssel, vászonszövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " HERMÁN. Hermanovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bertholdhoz fél mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes, földgye nehéz mivelésû, de ha az meg adatik termékeny, réttye, legelõje elég, fája is tûzre van, piatzozása sints meszsze." [2]
Fényes Elek szerint "Hermány, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bertóthoz éjszakra 1/4 órányira: 639 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Termékeny jó határ. Erdõ. F. u. Péchy László örökösei." [3]
1910-ben 668, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
2001-ben 1467 lakosából 1148 szlovák és 313 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1650-ben épült barokk stílusban a korábbi 1438-ban már említett gótikus templom átépítésével. Eredeti gótikus szárnyas főoltára van, mely a falu legrégibb műemléke. Oldalkápolnája 1840-ben épült Péchy Ferenc és felesége adományából. Gótikus Madonna, Szent Dorottya és Szent Borbála szobrai vannak.
- Kúria a 18. század végéről.
- Klasszicista kastély a 19. század első harmadából.
- Régi sírkövek a temetőben a 18. – 19. századból.
További információk [szerkesztés]
- E-obce.sk
- Sztankahermány Szlovákia térképén
- Községinfó
- A község a Sárosi régió honlapján
- A plébánia honlapja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
