Szedikert
| Szedikert (Záhradné) | |
 |
|
| Szedikert látképe a plébániatemplommal. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1285 |
| Polgármester | Anton Gašpár |
| Irányítószám | 082 16 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 964 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 110 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 313 m |
| Terület | 8,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szedikert
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″ | |
| Szedikert weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szedikert, (szlovákul Záhradné, korábban Sedikert) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 964 lakosából 930 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 10 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1285-ben IV. László király adománylevele "Scegekerthe" alakban említi először, amikor a korábban helyi nemesek kezén levő falut a nagysárosi ágoston rendi szerzeteseknek adja. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a Mosurovanka-patak mellett a mai temető közelében feküdt. Ott állt ősi temploma is, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek, de már 1814-ben is csak a romjai látszottak. 1320-ban Szedikert szinyei nemesek birtoka. 1350-ben "Zegekerthy" néven említik. 1427-ben 39 portája adózott. 1574-ig újra az ágoston rendiek birtoka volt. A 19. században a Dessewffy család birtoka. 1787-ben 52 házában 403 lakos élt. 1828-ban 70 háza volt 544 lakossal. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A település első iskolája 1850-ben létesült. A 19. század végén malom, kőbánya, téglagyár és kerámiagyár is működött a községben.
Vályi András szerint "Szedikert, Szeczikard. Magyar, és orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsõfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire; határja jól termõ." [2]
Fényes Elek szerint "Szedékerte, tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 432 kath., 40 evang., 40 zsidó lak. Termékeny határ. Erdõ. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Bártfa." [3]
1910-ben 557, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1944. szeptember 2-án bombatámadás érte a községet, melynek 9 halálos áldozata volt.
2001-ben 926 lakosából 916 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át. Ekkor épült a tornya is. Utolsó átépítésére 1932-ben került sor. Ekkor készült a sekrestye, az új kórus, az orgona és az oltár is.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1967 és 1970 között épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
