Szedikert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szedikert (Záhradné)
Slovakia Zahradne 5.JPG
Szedikert látképe a plébániatemplommal.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1285
Polgármester Anton Gašpár
Irányítószám 082 16
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 964 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 313 m
Terület 8,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szedikert  (Szlovákia)
Szedikert
Szedikert
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″
Szedikert weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szedikert, (szlovákul: Záhradné, korábban Sedikert) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 964 lakosából 930 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 10 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1285-ben IV. László király adománylevele "Scegekerthe" alakban említi először, amikor a korábban helyi nemesek kezén levő falut a nagysárosi ágoston rendi szerzeteseknek adja. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a Mosurovanka-patak mellett a mai temető közelében feküdt. Ott állt ősi temploma is, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek, de már 1814-ben is csak a romjai látszottak. 1320-ban Szedikert szinyei nemesek birtoka. 1350-ben "Zegekerthy" néven említik. 1427-ben 39 portája adózott. 1574-ig újra az ágoston rendiek birtoka volt. A 19. században a Dessewffy család birtoka. 1787-ben 52 házában 403 lakos élt. 1828-ban 70 háza volt 544 lakossal. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A település első iskolája 1850-ben létesült. A 19. század végén malom, kőbánya, téglagyár és kerámiagyár is működött a községben.

Vályi András szerint "Szedikert, Szeczikard. Magyar, és orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire; határja jól termő." [2]

Fényes Elek szerint "Szedékerte, tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 432 kath., 40 evang., 40 zsidó lak. Termékeny határ. Erdő. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Bártfa." [3]

1910-ben 557, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1944. szeptember 2-án bombatámadás érte a községet, melynek 9 halálos áldozata volt.

2001-ben 926 lakosából 916 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át. Ekkor épült a tornya is. Utolsó átépítésére 1932-ben került sor. Ekkor készült a sekrestye, az új kórus, az orgona és az oltár is.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1967 és 1970 között épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]