Singlér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Singlér (Šindliar)
Slovakia Sindliar 8.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1331
Polgármester František Sedlák
Irányítószám 082 36
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 543 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 493 m
Terület 11,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Singlér  (Szlovákia)
Singlér
Singlér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 20° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 20″, k. h. 20° 56′ 30″
Singlér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Singlér, (szlovákul Šindliar) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 543 lakosából 512 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 23 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut a német jog alapján első bírája Nicolai Sindler alapította a szinyei Merse család birtokán, a szinyei uradalom területén. Nevét alapítójáról kapta. 1331-ben "silva Nikolai Schindler" néven említik először. 1336-ban "Sendleer", 1454-ben "Sindler" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A szinyei uradalomhoz tartozott. 1427-ben 29 portája adózott. A sóvári Soós család birtoka, majd a 16. századtól a Bertótyaké és másoké. 1787-ben 48 házában 337 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 359 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, fuvarozással, mészégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században a Ghillányi család birtoka volt.

Vályi András szerint "SINGLER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Szinye Lipóczhoz közel, és annak filiája; határja meglehetős." [2]

Fényes Elek szerint "Singlér, tót falu, Sáros vmegyében, Szinye-Lipóczhoz délre 1/2 órányira: 324 kath. 30 zsidó lak. Savanyúviz források. F. u. Szinyei Merse nemzetség. Ut. p. Berthót. " [3]

1910-ben 384, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

2001-ben 547 lakosából 509 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1300 körül épült gótikus stílusban. Fatornya 1714-ben készült. 1840-ben megújították.
  • A falunak híres gyógyforrásai vannak, melyekre a Szinyei Merse család épített először fürdőt a 17. századg második felében. A fürdő épületei oszlopokon álltak, melyeket színes festések díszítettek. A cifra épületek miatt a nép a helyet Cifrovanának nevezte el. Később a fürdő népszerűsége csökkent, melynek okét főként a változó tulajdonosokban kell keresni. 1882-ben a fürdő új birtokosa Schultész Ágoston bezárta a fürdőt és a gyógyvizet üzleti célokra próbálta felhasználni. A gyógyforrást Salvatorra keresztelte át és a vizet egész Európában kezdte el forgalmazni. A szállítmányok a tengerentúlra, az Egyesült Államokba és Kanadába is eljutottak. A kereskedésnek az első világháború vetett véget, mely után Schultész Magyarországon maradt, majd nemsokára meg is halt. 1927-ben a területet a Tátra Bank vásárolta meg, majd 1938-ban eladta. Tulajdonosa Eperjes városa lett.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]