Kissáros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kissáros (Malý Šariš)
Slovakia Maly Saris 3.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Miroslav Palenčár
Irányítószám 080 01
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 1485 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 182 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 295 m
Terület 8,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kissáros (Szlovákia)
Kissáros
Kissáros
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 21° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 30″, k. h. 21° 10′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kissáros, (szlovákul: Malý Šariš, németül Klein-Scharosch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1485 lakosából 1405 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 4 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkor végén és a bronzkor elején éltek már emberek. A mai települést 1248-ban "Kis Sarus" alakban említik először, ekkor Sáros várának tartozéka volt. 1427-ben 56 portája adózott. A 16. századtól A Sós család és más nemes családok birtoka volt. 1787-ben 71 házában 496 lakos élt, ebben az évben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1828-ban 68 háza volt 521 lakossal.

Vályi András szerint "Kis Sáros. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, fekszik Zsebfaluhoz közel, mellynek filiája; határbéli földgye középszerű, fája, legelője van, piatza nem meszsze." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír róla: "Kis-Sáros, tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 1/2 mfd., 478 kath., 89 evang., 10 zsidó lak. Szántóföldje meglehetős; erdeje igen nagy. A faluhoz délre 1 1/2 órányira van a hires kis-sárosi savanyuviz. Ebben igen sok szénsavany, kénkősavany-szesz és vas találtatik; mellyre nézve felette erős és ingerlő kigőzölgése a kisebb madarakat vagy állatokat megszéditi. Használ a bőr betegségekben, fekélyben és petyhedt sebekben, csúzban. F. u. többen." [1]

1910-ben 698, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 1303 lakosából 1273 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]