Sárosizsép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárosizsép (Žipov)
Žipov.JPG
Sárosizsép látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1354
Polgármester Pavol Janus
Irányítószám 082 41
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 281 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 391 m
Terület 7,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sárosizsép (Szlovákia)
Sárosizsép
Sárosizsép
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 21° 05′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 21° 05′ 00″
Sárosizsép weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárosizsép (szlovákul: Žipov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában, Eperjestől 15 km-re keletre. 2011-ben 281 lakosából 261 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 13.-14. század fordulóján a német jog alapján keletkezett 1354-ben Isepvagasa néven említik először. 1405-ben "Isopo" néven említik. A 14. és 15. század fordulóján nemesi kúria épült a községben. 1409-ben egy Jakab nevű nemes és családja a falu birtokosa. 1427-ben "Iseph, Isseph" néven szerepel az adóösszeírásban, mely szerint ekkor 21 portája adózott. A 16. században lakó zsellérsorba süllyedtek, sokan elvándoroltak a faluból. Fejér László nevű nemes birtoka, majd 1761-ben a német eredetű Rholloké. 1600-ban 10 lakott ház volt Izsépen. 1787-ben 37 háza és 323 lakosa volt. 1828-ban 34 házában 254 lakos élt, akik földműveléssel, favágással, fuvarozással foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban. A 20. század elején sok lakója kivándorolt Amerikába.

Fényes Elek szerint "Izsép, (Zipow), tót falu, Sáros vmegyében, Bajor fiókja: 156 kath., 85 evang., 2 zsidó lak. Erdő. Meglehetős föld. F. u. többen. Ut. p. Eperjes." [2]

1910-ben 328, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 256 lakosából 254 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1825-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
  • Klasszicista kastélya a 18. század végéről egy korábbi reneszánsz kastély alapjaira épült.
  • A Rhollo család klasszicista kúriája a 19. század első feléből.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szekrényessy Attila: Egy felvidéki kastély hétköznapjai (A sárosizsépi Bujanovics-kastély) Plectrum kiadó Fülek, 2007. ISBN 978-80-89262-07-6 (Falutörténet,a Rholly és Bujanovics család története,Eperjes és Sáros megye magyarságának áttekintése egészen 1945-ig rengeteg forrásértékű archív fotóval, a kastély és a park alaprajzával.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]