Zsebefalva
| Zsebefalva (Župčany) | |
 |
|
| Zsebefalva temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Peter Mitra |
| Irányítószám | 080 01 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1349 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 159 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsebefalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 30″ | |
| Zsebefalva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsebefalva, (1899-ig Zsebfalu, szlovákul Župčany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1349 lakosából 1283 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 6 km-re nyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. Itt haladt át a Sáros várából a Szepességbe menő fontos kereskedelmi és hadiút. Zsebefalvát 1248-ban az egri püspökség oklevelében "Sebefalwa" néven említik először. Neve a régi magyar „Sebe” személynévből származik. A 13. században Sáros várának uradalmához tartozott. A falunak már ekkor volt egy torony nélküli kőtemploma, melyet Szent János apostol tiszteletére szenteltek. 1427-ben 38 portája volt. A 15. századtól sóvári Soós család birtoka, a 18. században a Péchy családé, a 19. században a Pulszkyaké volt. A település a 16. és 17. században a közepes nagyságú falvak közé tartozott templommal, plébániával és iskolával. 1787-ben 57 házában 398 lakos élt. 1828-ban 68 háza volt 511 lakossal. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A 20. század elején szeszfőzde épült a községben, mely 1955-ig működött.
Vályi András szerint " ZSEBFALVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, határja középszerű, réttyei jók, legelője, fája van." [2]
Fényes Elek szerint " Zsebfalu, Zupcsani, Sáros v. tót f. ut. post Eperjeshez nyugotra 1 mfd., 314 kath., 43 evang., 51 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagoga. Határa részint róna, részint hegyes és elég termékeny; jó rétje, erdeje van. F. u. Erős nemzetség." [3]
1910-ben 514, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. A háború után lakói földművesek és a nagybirtokokon dolgozó mezőgazdasági munkások voltak. Termelőszövetkezetét 1954-ben alapították. Lakóinak nagy része Eperjes és Kassa üzemeiben dolgozik.
2001-ben 1211 lakosából 1199 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. század elején épült késő gótikus stílusban. 1635-ben, a 18. század végén és a 20. században átépítették.
- Klasszicista kúria a 19. század első feléből.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Zsebefalva Szlovákia térképén
- A helyi tűzoltóegyesület honlapja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
