Tarcaszentpéter
| Tarcaszentpéter (Petrovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1304 |
| Polgármester | Ján Lenko |
| Irányítószám | 082 53 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1976 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 257 m |
| Terület | 17,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 10″, k. h. 21° 16′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 10″, k. h. 21° 16′ 10″ | |
| Tarcaszentpéter weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcaszentpéter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tarcaszentpéter (szlovákul: Petrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Mocsármány tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 9 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a Szent Péter tiszteletére szentelt templom körül alakult ki a 13. században. Területét királyi adományként egy Sinko nevű nemes, a Sebesi család őse kapta a 13. század második felében. 1304-ben „Scenpetur” alakban – egy birtokvita kapcsán – az egri püspökség oklevelében említik először, ekkor már Sinko fiai a falu birtokosai. Az oklevél meghatározza a testvérek birtokrészét és kijelöli a két testvér közötti birtokhatárt. Ekkor már állt a falu temploma is. A települést 1350-ben „Zenthpethur” néven említik. 1427-ben 41 portája adózott a birtokos Sebesi családnak, akik a 15. században felveszik a Szentpéteri előnevet. Kúriájuk egykor a templom alatt, az eperjesi út felé épült, ahol egy vizimalom is állt.
A 16. századtól a Kenedy, a 17. századtól a Forgách család tulajdonában találjuk. 1691-ben a Szentiványi család szerez birtokot a településen. Szentiványi Zsófia házasságával a birtok a Klobusiczky családé lett, akik 1756-ban Mária Teréziától grófi rangot kaptak. 1767-ben a korábbi Szentiványi-kastély helyén építették fel az új barokk kastélyt, mely a mai napig is áll. 1787-ben a falu 79 házában 654 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos.”[2]
A 19. században a Szirmay család a birtokosa; ekkoriban a faluban kertészet működött. 1828-ban 98 háza volt 772 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, kosárfonással foglalkoztak, később Eperjes és Somosújfalu üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „SZENT PÉTER. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; határja középszerű, piatza közel, és alkalmatos.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
1965-ben csatolták hozzá Mocsármányt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 723, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1696 lakosából 1627 szlovák és 53 cigány volt.
2011-ben 1809 lakosából 1658 szlovák és 74 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, a 14. században épült. A 17. században átépítették.
- A Klobusiczky család kastélyát 1756-ban építették barokk stílusban, a korábbi reneszánsz kastély helyén. A kastély 1856-ban a Szirmay családé lett, majd a 19. század végén báró Vécsey Alfonz vásárolta meg.
További információk[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
Eperjes (Prešov) | ||
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa) |  | |
