Frics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frics (Fričovce)
Slovakia Sariska vrchovina 95.jpg
A kastély
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Ján Mikula
Irányítószám 082 37
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 1092 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 452 m
Terület 8,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Frics  (Szlovákia)
Frics
Frics
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 58″, k. h. 20° 57′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 58″, k. h. 20° 57′ 57″
Frics weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Frics, (szlovákul: Fričovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1092 lakosából 934 szlovák és 82 roma volt.

Frics - utcarészlet

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 20 km-re nyugatra, a Szinye patak partján fekszik. A 18-as út áthalad rajta, a D1 és E50-es utak közvetlenül mellette haladnak el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 13. század közepén történt betelepítéssel keletkezett. A szinyei uradalom része volt. 1320-ban "Frich" alakban említik először Tóth Péter birtokaként. 1330 előtt már birtokosai közt szerepel a Szalánc nembeli Wilermus mester, aki 1330-ban a birtokot Drugeth Ferencnek adja. 1333-ban Péter fiai Miklós, János és György lépnek birtokba. 1357-ben a Fricsi Petőcz család, majd 1360-ban a Somosiak birtoka. 1403-ban Friccsel összefüggésben Fricsi Bárius és István nevével találkozunk, akik Durazzói László lázadóihoz csatlakoztak és királyi birtokokat és templomokat fosztottak ki Dalmáciában. Büntetésül a király elveszi birtokaikat és Sárosi Kelemennek, valamint Hedry Györgynek adja. 1427-ben az adóösszeírás szerint 15 portája volt. 1430-ban Görgey György és Hedry Miklós, 1448-ban a Szepessy család, 1454-ben a Sirokay, Hedry és Bertóty család tűnik fel a birtokosok között. 1467-ben birtokosa Budaméry Márkus Gergely eladja a Fink családnak. A 16. század közepén a Fekete család lesz birtokos a községben. 1687-től Frics önálló uradalom, melynek ezután több birtokosa volt. Egyesek hasznára voltak a községnek, mások sötét időszakot hoztak. Csak emlékeik maradtak, a sírok, kripták és a templom, de mindközül a legszebb a kastély. 1787-ben 67 házában 500 lakos élt. 1828-ban 73 háza és 540 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fazsindely készítéssel, tutajozással foglalkoztak.

Vályi András szerint "FRITS. Fritzovtze. Elegyes tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Gilányi, akinek leszármazotjai máig élnek, Dobrán (Terebesi járás), és Pécsy Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Bertóttól nem meszsze Szepes Vármegyének szomszédságában, határbéli szántó földgyei termékenyek, réttye, legelője, erdeje szükségjekre elég, piatzozásoktol sem lélén meszsze, első Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Frics (Fricowce), tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szepesbe vezető postautban, Eperjeshez 2 1/4 mfldnyire: 538 kath., 3 evang., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó föld. Erdő. Van itt b. Ghilányinak egy régi kastélya. F. u. Ghilányi, Péchy. " [3]

1910-ben a községnek 559, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Lakói mezőgazdasági idénymunkákból, erdei munkákból, állattartásból éltek, Eperjes, Kassa üzemeiben dolgoztak. 1945-ban az árvíz okozott súlyos károkat. A faluban szeszfőzde is működött.

2001-ben 1064 lakosából 1026 szlovák és 35 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1623 és 1630 között épült itt Bertóthy Bálint kastélya. 1693-ban helyreállították, de 1715-ben megint rossz állapotban volt. Mai alakját az 1840-es átépítéskor kapta, amikor pompás reneszánsz várkastéllyá építették ki. Egykor erődfal és vizesárok övezte, 1950-ben állították helyre.
  • Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája 1740-ben épült.
  • A Szent Kassai vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült.
Frics - Katolikus templom

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]