Ábrány
| Ábrány | |
| Ábrány - utcarészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Polgármester | František Štofko |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 572 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 492 m |
| Terület | 9,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Ábrány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ábrány, (régebbi névváltozatai: Ábrányfalva, Ábrahámfalva, szlovákul Abranovce, korábban Abrany/Obranovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2001-ben 534 lakosából 495 szlovák és 38 cigány volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Eperjestől 12 km-re délkeletre fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu a 13. században keletkezett, 1320-ban említik először. A 15. században a Raszlaviczky család birtoka. A 17. században a Sennyey, Pálffy ás Kapi családoké. A 18. században a Nemessányi család a birtokosa. 1787-ben 39 házában 236 lakos, 1828-ban 44 házában 343 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint „ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámovtze, tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Raszlavitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvátol egy és 1/4 mértföldnyire, e’ helységnek ugyan keresetre módgya nintsen; de mivel határja nem rosz, és réttye, legelõje, ’s tûzre való fája elég, második Osztálybéli”.[1]
Fényes Elek szerint „Ábrahámfalva, tót falu, Sáros vgyében, Sóvárhoz délre 1 mfd. 205 római, 169 görög kath, 23 evang. lak. Görög kath. szentegyház. F. u. a kamara”.[2]
1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Ábrány Szlovákia térképén
- Képek a görög katolikus püspökség honlapján
- E-obce.sk
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

