Licsérd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Licsérd (Ličartovce)
Slovakia Licartovce 6.JPG
A Szent Márton templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1250
Polgármester Viliam Jurko
Irányítószám 082 03
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 984 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 282 m
Terület 8,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Licsérd (Szlovákia)
Licsérd
Licsérd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 14′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 14′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Licsérd, (szlovákul: Ličartovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 984 lakosából 896 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 17 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a kustánci kultúra települése állt ezen a helyen. 1249-ben IV. Béla király adománylevelében "Licardi" néven említik először. A 14. században és a 15. század első felében az Aba nembeli Somosi család birtoka volt. 1427-ben 10 portával adózott, amivel a közepes nagyságú falvak közé számított. Ekkor "Lycherd" néven említi az adóösszeírás. 1600-ban 9 lakott háza volt. A 16. században a Sennyei család, a 18. században a Rhenaud, a Meggyesi és Szentiványi családoké volt. 1699-ben egy hegyen épült kéttornyú kastély állt itt. 1767-ben helyreállították, 1798-ban még állott. A 18. században sörfőzdéje is működött. 1787-ben 54 házában 344 lakos élt. 1828-ban 68 háza volt 517 lakossal.

Vályi András szerint "LICSIRD. Lichsért. Licirtovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Renault Uraság, a kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai külömbfélék, fekszik Somosnak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, réttyei jók, legelője elég, piatza Eperesjen két mértföldnyire."[2]

Fényes Elek szerint "Licsért (Licartowce), tót f., Sáros vmegyében, Somoshoz 1/4 mfld. 398 római, 57 görög kath., 5 zsidó lak. Sör- és pálinka-főzés. Derék erdő. F. u. a kamara. Ut. posta Böki."[3]

1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

2001-ben 962 lakosából 935 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1861-ben és 1937-ben renoválták.
  • Kastélyát 1736-ban építették. A második világháború alatt német főhadiszállás volt. Utolsó tulajdonosa dr. Dezider Piller volt. Ma kórházként működik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]