Licsérd
| Licsérd (Ličartovce) | |
 | |
| A Szent Márton templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1250 |
| Polgármester | Viliam Jurko |
| Irányítószám | 082 03 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | PO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 948 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 119 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 282 m |
| Terület | 8,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 35″, k. h. 21° 14′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 35″, k. h. 21° 14′ 41″ | |
| Licsérd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Licsérd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Licsérd (szlovákul: Ličartovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 17 km-re délre, a Tarca jobb oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a kustánci kultúra települése állt ezen a helyen.
1249-ben IV. Béla király adománylevelében „Licardi” néven említik először. A 14. században és a 15. század első felében az Aba nembeli Somosi család birtoka volt. 1427-ben 10 portával adózott, amivel a közepes nagyságú falvak közé számított. Ekkor „Lycherd” néven említi az adóösszeírás. A 16. században a Sennyei család birtokolta. 1600-ban 9 lakott háza volt. 1699-ben egy hegyen épült kéttornyú kastély állt itt. A 18. században a Rhenaud, Meggyesi és Szentiványi családoké. A kastélyt 1767-ben helyreállították, 1798-ban még állott. A 18. században a falunak sörfőzdéje is működött. 1787-ben 54 házában 344 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LICSIRD. Lichsért. Licirtovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Renault Uraság, a kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai külömbfélék, fekszik Somosnak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, réttyei jók, legelője elég, piatza Eperesjen két mértföldnyire.”[2]
1828-ban 68 háza volt 517 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Licsért (Licartowce), tót f., Sáros vmegyében, Somoshoz 1/4 mfld. 398 római, 57 görög kath., 5 zsidó lak. Sör- és pálinka-főzés. Derék erdő. F. u. a kamara. Ut. posta Böki.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 962 lakosából 935 szlovák volt.
2011-ben 984 lakosából 896 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1820-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1861-ben és 1937-ben renoválták.
- Kastélyát 1736-ban építették. A második világháború alatt német főhadiszállásként működött. Utolsó tulajdonosa dr. Dezider Piller volt. Ma kórházként működik.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
Eperjes (Prešov) | ||
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa) |  | |
