Licsérd
| Licsérd (Ličartovce) | |
 |
|
| A Szent Márton templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1250 |
| Polgármester | Viliam Jurko |
| Irányítószám | 082 03 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 984 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 119 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 282 m |
| Terület | 8,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Licsérd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 52′ 30″, k. h. 21° 14′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Licsérd, (szlovákul Ličartovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 984 lakosából 896 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 17 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a kustánci kultúra települése állt ezen a helyen. 1249-ben IV. Béla király adománylevelében "Licardi" néven említik először. A 14. században és a 15. század első felében az Aba nembeli Somosi család birtoka volt. 1427-ben 10 portával adózott, amivel a közepes nagyságú falvak közé számított. Ekkor "Lycherd" néven említi az adóösszeírás. 1600-ban 9 lakott háza volt. A 16. században a Sennyei család, a 18. században a Rhenaud, a Meggyesi és Szentiványi családoké volt. 1699-ben egy hegyen épült kéttornyú kastély állt itt. 1767-ben helyreállították, 1798-ban még állott. A 18. században sörfőzdéje is működött. 1787-ben 54 házában 344 lakos élt. 1828-ban 68 háza volt 517 lakossal.
Vályi András szerint "LICSIRD. Lichsért. Licirtovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Renault Uraság, a kinek Kastéllyával díszesíttetik, lakosai külömbfélék, fekszik Somosnak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű, réttyei jók, legelője elég, piatza Eperesjen két mértföldnyire." [2]
Fényes Elek szerint "Licsért (Licartowce), tót f., Sáros vmegyében, Somoshoz 1/4 mfld. 398 római, 57 görög kath., 5 zsidó lak. Sör- és pálinka-főzés. Derék erdő. F. u. a kamara. Ut. posta Böki. " [3]
1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
2001-ben 962 lakosából 935 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus tempoma 1820-ban épült barokk-klasszicista stílusban. 1861-ben és 1937-ben renoválták.
- Kastélyát 1736-ban építették. A második világháború alatt német főhadiszállás volt. Utolsó tulajdonosa dr. Dezider Piller volt. Ma kórházként működik.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
