Kisszilva
| Kisszilva (Malý Slivník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Jozef Javorský |
| Irányítószám | 082 67 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 824 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 317 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 385 m |
| Terület | 2,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 15′ 30″ | |
| é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 15′ 30″ | |
| Kisszilva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisszilva (szlovákul Malý Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 824 lakosából 575 szlovák és 181 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 14 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut 1248-ban "Ujszilva" néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. 1253-ban "Silwan", 1427-ben "Kyssilua" alakban említik. Sáros várának tartozéka, majd 1389-ben Luxemburgi Zsigmond a Rozgonyiaknak adta, akik a 16. századig voltak birtokosai. 1523-ban Tarca és Kéked falvakkal együtt a Bornemissza család birtoka lett. 1427-ben 24 portája adózott. 1789-ben 24 házában 187 lakos élt. 1828-ban 32 háza és 245 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, meszőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött.
Vályi András szerint "N. Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerûek, piatzok nints meszsze." [2]
Fényes Elek szerint "Szilva (Kis-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1/2 órányira, 210 kath., 5 zsidó lak. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Bártfa." [3]
1910-ben 242, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
2001-ben 640 lakosából 546 szlovák és 91 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű, 1730-ban újjáépítették.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

