Kisszilva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszilva (Malý Slivník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1248
PolgármesterJozef Javorský
Irányítószám082 67
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1032 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság385 m
Terület2,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 21° 15′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 21° 15′ 32″
Kisszilva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszilva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszilva (szlovákul: Malý Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Eperjestől 14 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1248-ban „Ujszilva” néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. 1253-ban „Silwan” néven találjuk. Sáros várának tartozéka, majd 1389-ben Luxemburgi Zsigmond a Rozgonyiaknak adta, akik a 16. századig voltak birtokosai. 1427-ben „Kyssilua” alakban említik és ugyanekkor 24 portája adózott. 1523-ban Tarca és Kéked falvakkal együtt a Bornemissza család birtoka lett. 1789-ben 24 házában 187 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „N. Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze.[2]

1828-ban 32 háza és 245 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, mezőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szilva (Kis-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1/2 órányira, 210 kath., 5 zsidó lak. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 242, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 640 lakosából 546 szlovák és 91 cigány volt.

2011-ben 824 lakosából 575 szlovák és 181 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]