Kisszilva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszilva (Malý Slivník)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Jozef Javorský
Irányítószám 082 67
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 824 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 385 m
Terület 2,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisszilva (Szlovákia)
Kisszilva
Kisszilva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 21° 15′ 30″
Kisszilva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszilva (szlovákul: Malý Slivník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 824 lakosából 575 szlovák és 181 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 14 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1248-ban "Ujszilva" néven említik először, de valószínűleg már a 13. század előtt is létezett. 1253-ban "Silwan", 1427-ben "Kyssilua" alakban említik. Sáros várának tartozéka, majd 1389-ben Luxemburgi Zsigmond a Rozgonyiaknak adta, akik a 16. századig voltak birtokosai. 1523-ban Tarca és Kéked falvakkal együtt a Bornemissza család birtoka lett. 1427-ben 24 portája adózott. 1789-ben 24 házában 187 lakos élt. 1828-ban 32 háza és 245 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, meszőgazdasággal, szövéssel foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött.

Vályi András szerint "N. Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze." [2]

Fényes Elek szerint "Szilva (Kis-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1/2 órányira, 210 kath., 5 zsidó lak. F. u. Okolicsányi. Ut. p. Bártfa." [3]

1910-ben 242, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

2001-ben 640 lakosából 546 szlovák és 91 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]