Szedlice
| Szedlice (Sedlice) | |
 |
|
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Imrich Krajňák |
| Irányítószám | 082 43 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1048 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 428 m |
| Terület | 15,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szedlice
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 07′ 00″ | |
| Szedlice weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szedlice (szlovákul Sedlice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában, Eperjestől 21 km-re délnyugatra. 2011-ben 1048 lakosából 1007 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falut a német jog alapján létesítették a 14. század elején. 1330-ban „Selic, Telic, Sedlicz, Zedlicze”, 1386-ban „Sednicha”, 1427-ben „Zedleche” alakban említik. 1330-ban az Aba nemzetség birtoka, 1332-ben Károly Róbert a Drugeth családnak adta, majd 1386-ban Zsigmond király adományából a Somosi család birtoka lett. A falu Szent Mihály temploma már az 1330-as években biztosan állt, hiszen a pápai dézsmajegyzék megemlíti István és János nevű plébánosát. Ez a templom még fából épült, és még a 18. században is állt, amikor egy tűzvészben leégett. Ma az iskola áll a helyén. 1427-ben 66 portája adózott, akkor a rihnói váruradalom része volt. 1600-ban a faluban templom, plébánia, iskola, malom és 30 ház állt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 18. században a Semsey és Görgey családok, a 19. században a Tahy család és a felső-magyarországi bányatársaság birtoka. 1787-ben 81 házában 617 lakos élt. 1828-ban 101 háza volt 759 lakossal. Lakói asztalosok, molnárok, favágók, fuvarosok, pásztorok, mészégetők és gabonakereskedők voltak. Később mezőgazdasággal, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZEDLICZE. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok; határja hegyes, legelõje elég, fája is bõven van." [2]
Fényes Elek szerint "Szedlicse, orosz tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez dél-nyugotra 2 mfd. 271 r. kath., 350 g. kath., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdõ. F. u. többen. Ut. posta Eperjes. " [3]
1910-ben 624, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. A községben fűrésztelep és kőbánya is működött.
2001-ben 1032 lakosából 1023 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma 1858-ban épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
