Gergelylaka
| Gergelylaka (Gregorovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Slavomír Verčimák |
| Irányítószám | 082 66 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 806 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 319 m |
| Terület | 9,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gergelylaka
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 21° 12′ 21″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gergelylaka, (szlovákul Gregorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 806 lakosából 787 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A település területén már az újkőkorban éltek emberek. A vonaldíszes kerámia, a bükki és a lengyeli kultúra népeinek leletei kerültek itt elő. Később a hallstatt korban is lakott volt, a római korban pedig barbár település volt a helyén. A mai falu a 13. században keletkezett, 1248-ban "Gregorfalva" néven említik először. 1278-ban "Geredurfelde", 1340-ben "Gergellaca" néven bukkan fel. Egykori birtokosáról kapta a nevét, aki a monda szerint II. Endre számára megszöktette Tarkő urának Szabina nevű lányát és ezért kapta birtokát. A sárosi vár uradalmához tartozott, amjd 1278-ban nemesi birtok. 1427-ben az adóösszeírásban 8 portát számláltak a faluban. 1739-ben egy tűzvészben a falu leégett. 1787-ben 70 házában 454 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 534 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "GERGELYLAKA. Tót falu Sáros Vármegyében, lakosai leg inkább ó hitüek, fekszik az ország úttyában, Nagy Sároshoz közel, ’s ennek filiája, Eperjestõl mint egy mértföldnyire, határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelõje elég, fája alkalmatos, Eperjesen piatzozása közel, elsõ Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Gergelaka, tót falu, Sáros vmegyében, Nagy-Sáros fil.: 403 kath., 87 ev., 2 ref., 17 zsidó lak. F. u. Kapy, Schuller, s m." [3]
1910-ben 480, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
2001-ben 766 lakosából 757 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1775-ben épült klasszicista stílusban, részben a korábbi 15. századi templom átépítésével.
- Nemesi kúriája a 19. század első felében épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
