Vargony
| Vargony (Varhaňovce) | |
 |
|
| A görög katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1393 |
| Polgármester | Anton Štefko |
| Irányítószám | 082 05 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1332 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 159 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 272 m |
| Terület | 8,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vargony
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 21° 21′ 40″ | |
| Vargony weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vargony, (szlovákul Varhaňovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1332 lakosából 1016 szlovák és 135 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Eperjestől 22 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált halomsírok. A mai települést a 13. század végén a német jog alapján alapították, 1393-ban "Wargon" alakban említik először. Nevét valószínűleg első bírájáról kapja. 1427-ben 17 portája adózott, ezzel a közepes nagyságú falvak közé tartozott. Később a lakosság száma csökkent. Lapispataki nemesek, később a Segney, Melczer és Újházy család, majd a Báthoriak és Várkonyiak birtoka volt. A 16. század közepére elnéptelenedett és újra kellett telepíteni. 1567-ben csak 4 háztartása volt, mely alapján fél portáig adózott. Az 1580-as és 1590-es években új családok települtek a községbe. 1600-ban 14 jobbágyház állt a faluban. 1787-ben 32 házában 245 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 403 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint " Várgony, (Warhanowcze), Sáros vmegyében, orosz falu, Boroszló fil., 44 romai, 335 g. kath., 19 evang., 39 zsidó lak. F. u. Keczer. Van itt gör. kath. plébánia, s derék erdõ. Ut. post. Böki." [2]
1910-ben 351, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. A háború után lakói főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 991 lakosából 962 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görög katolikus temploma 1837-ben épült klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
