Zsegnye
| Zsegnye (Žehňa) | |
 |
|
| Zsegnye látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Andrej Lazor |
| Irányítószám | 082 06 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1007 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 394 m |
| Terület | 16,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsegnye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsegnye, (szlovákul Žehňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1007 lakosából 974 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 12 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1330-ban "Zegnia" alakban említik először. Később "Segnia, Zwsnia, Zedeguka, Zedenia" alakban szerepel a történeti forrásokban. Egy Bodan nevű nemes utódainak birtoka volt. 1427-ben 19 portával adózott. A Segney családé, majd a 17. században a Kecer és Piller családok birtoka. 1787-ben 38 házában 283 lakos élt. 1828-ban 34 háza és 342 lakosa volt. Lakói zsellérek voltak, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " SEGNYE. Sáros Vármegy. földgye középszerű, de egyéb javai külömbfélék, és hasznosak." [2]
Fényes Elek szerint " Zsegnye, Sáros v. tót f. Kakasfalvához tartozó fil. 55 romai, 41 g. kath., 190 evang., 10 zsidó lak. Ev. szentegyház. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki." [3]
1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. Termelőszövetkezetét 1958-ban alapították. Lakóinak egy része Eperjes üzemeiben dolgozott.
2001-ben 795 lakosából 779 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 13. században épült román stílusban, a 17. században tornyot, mellékhajót és sekrestyét építettek hozzá, valamint fallal is körbevették.
- Neoreneszánsz sírbolt a 19. század második feléből.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
