Vörösvágás
| Vörösvágás (Červenica) | |
 |
|
| A templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1427 |
| Polgármester | Marta Pavlinská |
| Irányítószám | 082 07 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 883 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 578 m |
| Terület | 17,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Vörösvágás
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 53′ 00″, k. h. 21° 27′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vörösvágás, (szlovákul Červenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 883 lakosából 497 szlovák és 354 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 25 km-re délkeletre fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést a 14. században a német jog alapján alapították. Első írásos említése 1427-ben az adóösszeírásban "Vereswagas" alakban történt, amikor 62 portája adózott. A 18. században a kincstár tulajdona. A 16. és a 18. század között határában higanyt bányásztak. A 18. század végén határában kiterjedt tűlevelű erdők és halastavak voltak. Lakói mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. 1787-ben 69 házában 503 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 536 lakosa volt. A 18. századtól 1922-ig határában opált bányásztak. Hitelszövetkezetét 1910-ben alapították. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve az opálbányában dolgoztak.
Vályi András szerint " VÖRÖSVÁGÁS. Cservenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 1/4 mértföldnyire; határja néhol nehezen míveltetik, de jó, legelője, erdeje, és réttye elég van, Opál kövek is találtatnak vidékjén." [2]
Fényes Elek szerint " Vörösvágás, (Cservenicza), Sáros v. tót f. Eperjeshez dél-keletre 2 1/2 mfld. 147 romai, 40 g. kath., 329 evang., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sok pisztrang. F. u. a kamara. Ezen helységet egész Europában nevezetessé teszi opálbányája, mellyben igen szép s különféle szineket játszó nemes opalkő ásatik, melly talán az egész világon legszebb." [3]
1910-ben 576, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. A háború után lakói Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 706 lakosából 484 szlovák és 220 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg a 14. században gótikus stílusban épült, 1733-ban és 1809-ben átépítették.
- Opálbányája
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
