Sárosbogdány
| Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) | |
 |
|
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1220 |
| Polgármester | Klaudia Peková |
| Irányítószám | 082 05 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 688 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 9,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sárosbogdány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 50′ 50″, k. h. 21° 19′ 00″ | |
| Sárosbogdány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sárosbogdány, (szlovákul Šarišské Bohdanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 688 lakosából 633 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 15 km-re északra a Tarca bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1220-ban a váradi regestrumban egy birtokvita kapcsán említik először. 1351-ben "Bogdan" alakban említik. Az Aba nemzetség birtoka volt, akik 1427-ben 37 portát bírtak a faluban. Lapispataki, majd a 16. századtól a zsehnyei nemesek birtoka. A 16. század második felében a Serédi és Báthory caládok a fő birtokosai, a 17. századtól a 20. századig a Kecer és más családoké. Már 1375-ben említenek malmot a faluban. 1567-ben 9, 1588-ban 7 és fél portája adózott. 1600-ban 33 lakott háza volt. 1787-ben 65 háza és 603 lakosa volt. 1828-ban 75 házában 561 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, kosárfonással és fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Újházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelõjök elég jó termékenységû, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a’ hol kereskedhetnek, az elsõ Osztályba számláltatott." [2]
Fényes Elek szerint "BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Újházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelõjök elég jó termékenységû, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a’ hol kereskedhetnek, az elsõ Osztályba számláltatott. " [3]
1910-ben 653, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
2001-ben 633 lakosából 627 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1768-ban épült későbarokk stílusban. 1925-ben bővítették.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Obce info.sk
- Sárosbogdány Szlovákia térképén
- A község régió honlapján
- Az iskola honlapja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
