Gellért (település)
| Gellért (Geraltov) | |
 |
|
| Görög katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1339 |
| Polgármester | Slávka Bortňáková |
| Irányítószám | 082 67 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 132 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 518 m |
| Terület | 10,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gellért
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 08′ 16″, k. h. 21° 15′ 33″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gellért, (1899-ig Gerált, szlovákul Geraltov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 132 lakosából 124 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 17 km-re északra fekszik. Csergőzávod és Zsetek tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A települést a 13. század második felében a német jog alapján alapították, 1339-ben "Geralthfolua" alakban említik először. Nevét a valószínűség szerint alapítójáról kapta. 1383-ban "Geralth" néven tűnik fel. 1427-ben a raszlavicai uradalom része volt, akkor 9 porta után adózott. 1787-ben 19 házában 195 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 250 lakossal, akik állattartásből és erdei munkákból éltek.
Vályi András szerint "GERALT. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura 26Bornemisza Uraság, lakosai ó hitûek, fekszik a’ Zombori járásban, határja közép termékenységû, fája elég, legelõje, réttye jó, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gerláth, vagy Gerald, orosz falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 28 romai, 243 görög kath., 6 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Termékeny határ. F. u. Bornemisza" [3]
1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Földműves szövetkezetét 1957-ben alapították. Lakói a mezőgazdaságban és Eperjes üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 149 lakosából 146 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görög katolikus temploma 1792-ben épült.
Itt születtek, itt éltek [szerkesztés]
- Stima Ilona, Tartally Józsefné (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) író, költő 1909-től egy darabig itt élt a településen.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
