Raszlavica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raszlavica (Raslavice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1261
Polgármester Anton Lamanec
Irányítószám 086 41
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 2688 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 306 m
Terület 16,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Raszlavica  (Szlovákia)
Raszlavica
Raszlavica
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 21° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 21° 19′ 00″
raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Raszlavica, (szlovákul Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítése. 2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bártfától 20 km-re délre a Szekcső patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Raszlavica a Szekcső felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat. A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században "Razlo, Razlauch, Razlofolde, Razlofalua" alakban szerepel az oklevelekben. A község két részből Alsó- (vagy Magyar-),és Felső (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól. 1345-ben a szlovák résznek Szent Miklós, a magyar résznek Szent Erzsébet volt a patrónusa. A 14. században a tibai váruradalom része volt. A 14. - 16. században helyi nemesek birtoka. 1427-ben Magyarraszlavica 15 portáig adózott. 1600-ban 11 adózó háztartása volt, a közepes nagyságú falvak közé tartozott.

Vályi András szerint "RASZLAVICZA. Magyar, és tót Raszlavicza. Két falu Sáros Vármegyében; amannak földes Ura Raszloviczi, és több Uraságok; ennek pedig Winkler, és más Urak, lakosaik katolikusok, és másfélék; Tót Raszlavicza, Magyar Raszlaviczának filiája; fekszenek Bártfa, és Eperjes között, Ternyéhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik jó termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek lévén, második osztálybéliek." [2]

Fényes Elek szerint "Raszlavicza, (Magyar), tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 2 1/2 mfd. 328 kath., 38 evang., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jobbak közül való a megyében; rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. Raszlaviczy örökösök. " [3] "Raszlavicza, (Tót), tót falu, Sáros vmegyében, 284 kath., 83 g. kath., 66 evang. lak. F. u. többen. Ut. p. Bártfa. " [3]

1910-ben Magyarraszlavicának 366, Tótraszlavicának 664, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéről származik, ma evangélikus templom.
  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
  • Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
  • A felső kastély a 17. század közepén épül, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
  • Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
  • Zsinagóga.
  • A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
  • A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]