Raszlavica
| Raszlavica (Raslavice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1261 |
| Polgármester | Anton Lamanec |
| Irányítószám | 086 41 |
| Körzethívószám | 054 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2688 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 163 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Terület | 16,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 21° 19′ 00″ | |
| é. sz. 49° 09′ 00″, k. h. 21° 19′ 00″ | |
| raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Raszlavica, (szlovákul Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítése. 2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bártfától 20 km-re délre a Szekcső patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Raszlavica a Szekcső felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat. A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században "Razlo, Razlauch, Razlofolde, Razlofalua" alakban szerepel az oklevelekben. A község két részből Alsó- (vagy Magyar-),és Felső (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól. 1345-ben a szlovák résznek Szent Miklós, a magyar résznek Szent Erzsébet volt a patrónusa. A 14. században a tibai váruradalom része volt. A 14. - 16. században helyi nemesek birtoka. 1427-ben Magyarraszlavica 15 portáig adózott. 1600-ban 11 adózó háztartása volt, a közepes nagyságú falvak közé tartozott.
Vályi András szerint "RASZLAVICZA. Magyar, és tót Raszlavicza. Két falu Sáros Vármegyében; amannak földes Ura Raszloviczi, és több Uraságok; ennek pedig Winkler, és más Urak, lakosaik katolikusok, és másfélék; Tót Raszlavicza, Magyar Raszlaviczának filiája; fekszenek Bártfa, és Eperjes között, Ternyéhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik jó termékenységûek, vagyonnyaik is meglehetõsek lévén, második osztálybéliek." [2]
Fényes Elek szerint "Raszlavicza, (Magyar), tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Bártfához délre 2 1/2 mfd. 328 kath., 38 evang., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jobbak közül való a megyében; rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. Raszlaviczy örökösök. " [3] "Raszlavicza, (Tót), tót falu, Sáros vmegyében, 284 kath., 83 g. kath., 66 evang. lak. F. u. többen. Ut. p. Bártfa. " [3]
1910-ben Magyarraszlavicának 366, Tótraszlavicának 664, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéről származik, ma evangélikus templom.
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
- Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
- A felső kastély a 17. század közepén épül, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
- Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
- Zsinagóga.
- A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
- A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Raszlavica Szlovákia térképén
- A raszlavicai népi együttes honlapja
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

