Kiskohány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskohány (Kochanovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1377
PolgármesterJana Lazoriková
Irányítószám086 46
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség272 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület5,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 25″, k. h. 21° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 25″, k. h. 21° 23′ 20″
Kiskohány weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskohány (szlovákul: Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 15 km-re délkeletre, a Tapoly mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut egy Kohány nevű soltész alapította a 14. században, a trócsányi nemesi birtokon. 1377-ben említik először, amikor Trócsányi Miklós fia György kúriát épít a „villa Kohan”-nak nevezett településen. A falu a köcsényi uradalom része volt. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban Kálnási Jakab birtokában, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. Később a Trócsányiak és rokonaik, az Olsvai és Raszlavicai családok birtoka. A 16. században lakói zsellérek voltak, akik a fokozódó szegénység elől nagyrészt elhagyták a községet. 1600-ban mindössze 6 adózó porta található a településen. A 17.–18. században a Kohányiak birtokában állt. Ekkor a lakosság száma ismét emelkedett. 1787-ben 25 házában 176-an laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOHÁNY. Kohanovce. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kapronczához nem meszsze, és annak filiája, határjának fele termékeny, réttye, legelője meg lehetős, fája tűzre van.[2]

1828-ban 28 házában 229 lakosa volt. A 19. században a Bán család birtoka. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kohány, Sáros vmegyében, tót falu, Kaproncza fil., 56 kath., 109 evang., 9 zsidó lak. F. u. többen.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 189, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 257 szlovák lakosa volt.

2011-ben 255 lakosából 248 szlovák.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]