Galbatő
| Galbatő (Gaboltov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1247 |
| Polgármester | Martin Ceľuch |
| Irányítószám | 086 02 |
| Körzethívószám | 054 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 509 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 410 m |
| Terület | 12,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 21′ 54″, k. h. 21° 08′ 33″ | |
| é. sz. 49° 21′ 54″, k. h. 21° 08′ 33″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Galbatő, (1899-ig Gaboltó, szlovákul Gaboltov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 509 lakosából 484 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bártfától 14 km-re északnyugatra a lengyel határ közelében fekszik.
Története [szerkesztés]
A legenda szerint Szent Adalbert püspök útban Lengyelország felé az itteni kút mellett pihent meg. A középkorban előbb kápolnát, majd a jeruzsálemi Szent Kereszt Lovagrend kolostort épített ide. Ők alapították a községet is. A település a 11–12. században népesült be, első írásos említése 1247-ből származik abban a levélben, melyet IV. Béla király a bártfai cisztercitáknak írt. Ebben már említést tesz a gabaltőn működő lovagrendről, melynek itteni birtoka 1212 előtt létesült. A rend kolostora a Busova-hegy déli lábánál volt és abban az időben ez volt a környék vallási központja. A középkorban itt vezetett át a Lengyelországba menő fő útvonal és a faluban vámszedőhely is működött. Erről Nagy Lajos király 1355-ben kiállított oklevele is említést tesz. 1370 körül felépült a falu gótikus temploma is.
Vályi András szerint "GABOLTÓ. Tót mezõ Város Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Aspermont Uraság lakosai katolikusok, fekszik Bártfától más fél mértföldnyire. Határja közép termékenységû, rétje, legelõje jó, fája tûzre, és épûletre van, savanyú vize bõven, mivel három kútfõk is vagynak határjában, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gáboltó, tót mváros Sáros vmegyében, Bártfához nyugat-éjszakra 1 1/2 mfld: 882 romai, 34 görög kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa hegyes, kõsziklás; erdejében legelõje elég; savanyuviz-forrása több van. F. u. gr. Erdõdy György. " [3]
1910-ben 492, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
2001-ben 531 lakosából 513 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus plébániatemploma 14. századi fatemplom, a 15. század óta kegyhely, a Skapulárés Szűz Mária képe van benne. A templomot 1715-ben barokk stílusban építették át.
- A Burov-dombon kis méretű vár maradványai láthatók.
További információk [szerkesztés]
- A gabaltői római katolikus plébánia honlapja
- A galbatői kegyhely története, képekkel
- Az FK Busov Gaboltov csapatának honlapja
- Községinfó
- Gabaltő Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

