Alsófricske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsófricske (Fričkovce)
A Szent Mártom templom
A Szent Mártom templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterMatej Straka
Irányítószám086 42
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség731 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Terület9,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 05″, k. h. 21° 14′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 05″, k. h. 21° 14′ 37″
Alsófricske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsófricske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsófricske (szlovákul: Fričkovce, németül: Fritschhau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 13 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg a 14. század első felében keletkezett, ekkor a Perényiek birtoka volt. 1427-ben „Frychhaw” néven említik először, ekkor lakói 24 porta után adóztak. Fricske a közepes nagyságú falvak közé számított. A 15. század végén és a 16. század elején a Máriássyaké, majd a század második felében a Bornemissza és a Darholc családé. 1600-ban 20 parasztház és soltészház volt a faluban. Lakói erdei munkával, mezőgazdasággal, fazsindelykészítéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FRITSKE. Fritzovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Báró Splényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Osikó mellett, ’s ennek filiája, Ternyétöl egy mértföldnyire. Határja ambár tsak egy nyomású, termékeny; de mivel jó őszi gabonát terem, réttye, legelője, fája elég, Bártfán piatzozása közel, második Osztálybéli.[2]

A 19. században a falunak gazdag birtokosa lett a Forgách család személyében, akik a közeli Hertnek kastélyában laktak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fricske, tót falu, Sáros vmegyében, Oszikohoz 1/2 órányira: 453 kath., 20 zsidó lak. Határa jó őszi gabonát terem; erdeje van. F. u. b. Splényi; van savanyuvize és vizimalma is.[3]

A 20. század elején sok lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba és Kanadába. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 691 lakosából 688 szlovák volt.[4]

2011-ben 686 lakosából 663 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 5.)

További információk[szerkesztés]