Szekcsőalja
| Szekcsőalja (Šiba) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1427 |
| Polgármester | Stanislav Balaž |
| Irányítószám | 086 22 |
| Körzethívószám | 054 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 556 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Terület | 13,82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szekcsőalja
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″ | |
| Szekcsőalja weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szekcsőalja, (1899-ig Siba, szlovákul Šiba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 556 lakosából 540 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bártfától 8 km-re délnyugatra a Szekcső partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 14. században a soltészjog alapján keletkezett, első írásos említése 1427-ből való. Ekkor az adóösszeírás szerint 25 adózója volt. A Perényiek és a Szapolyaiak birtoka volt. 1600-ban 28 ház állt a faluban. 1715-ben 16, 1720-ban 13 adózó portája volt. A faluban két malom is működött. 1787-ben 43 házában 323-an, 1828-ban 62 házban 476-an laktak. Lakói évszázadok óta erdőgazdálkodással, földműveléssel, fazsindely készítéssel és teknővájással foglalkoznak. A 19. század második felében 1847 és 1877 között üvegkohó, a 20. században szeszfőzde, fűrésztelep és vizimalom is működött a területén.
Vályi András szerint "SIBA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához, és Hertnekhez nem meszsze, mellynek filiája; földgye sovány, erdeje, réttye, legelõje van." [2]
Fényes Elek szerint "Siba, tót falu, Sáros vgyében, Richvaldhoz 2 órányira, 402 kath., 47 zsidó lak. Vizimalom. Sok erdõ. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Bártfa." [3]
1910-ben 565, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
2001-ben 565 lakosából 562 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1991 között épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
