Hankvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hankvágása (Hankovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Bártfai
Rang község
Első írásos említés 1377
Polgármester Ján Grega-Jakub
Irányítószám 086 46
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 403 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 250 m
Terület 8,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hankvágása  (Szlovákia)
Hankvágása
Hankvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 21° 24′ 18″
Hankvágása weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hankvágása, (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 403 lakosából 395 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bártfától 18 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu írott forrásokban a 14. században 1377-ben tűnik fel először, amikor a Perényiek köcsényi uradalmához tartozott. Első soltészát Hanusnak hívták, a név a helyi lakosság ajkán Hankó alakra változott és ebből lett a falu neve. A 16. századi forrásokban Hannusuagasa, illetve Hankuagasa alakban fordul elő. Az 1427. évi adóösszeírásban a község 30 portával szerepel Perényi Miklós birtokaként. A 16. században királyi birtokként Sáros várának tartozéka volt. A 17. században a Péchy család szerezte meg a birtokot, majd a 19. században a Görgeyeké volt. Egykori fatemploma 1698-ban épült, ezt 1836-ban az új templom építésekor lebontották. A falu pecsétje 1787-ből származik. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "HANKÓTZ. Hankovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zborovhoz két mértföldnyire, határjának fele termékeny, legelője jó, fája is elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Hankócz, tót falu, Sáros vmegyében, Kurimához délre egy órányira: 248 kath., 215 evang., 9 zsidó lak. Határjának fele termékeny; legelője, erdeje elég; kath. paroch. temploma van. Ut. p. Bártfa." [3]

1910-ben 345, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]