Siroka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siroka (Široké)
Slovakia Sariska highlands 152.jpg
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Stanislav Bartoš
Irányítószám 082 37
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 2400 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 514 m
Terület 25,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siroka  (Szlovákia)
Siroka
Siroka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 56′ 30″
Siroka weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Siroka (szlovákul Široké) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 2400 lakosából 2354 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 23 km-re nyugatra, a Branyiszkó-szoros keleti oldalán fekszik. Branyiszkó község tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1320-ban "Syroka" néven említik először, a szinyei uradalomhoz tartozott. A 14. század elején az egyik oligarcha Aba Amádé birtoka, de a rozgonyi csata után a király elvette tőle, majd hívének Drugeth Fülöpnek adta. Később a Sirokay, a Fricsy, a Hedry és a Bertóty család birtoka. Római katolikus temploma már a 14. század elején állt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi Imre nevű papját, aki 8 garast fizetett. 1427-ben 28 portája adózott. 1454-ben a Frichy, a Hedra és a Bertóty család a főbb birtokosai. 1543-ban 10 portája adózott. Itt is terjedt a reformáció és 1610-ben a templom is az evangélikusoké lett. A falu első evangélikus lelkésze 1614-ből ismert. Az 1708 és 1711 között dühöngő pestisjárványnak a lakosság kétharmada esett áldozatul. Az ellenreformáció hatására a templom 1712-ben újra visszakerült a katolikusokhoz. 1773-ban az egyházi vizitáció szerint a községben 808 katolikus és 16 evangélikus élt. 1787-ben 142 házában 975 lakos élt. 1828-ban 152 háza volt 1136 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1849. február 5-én zajlott a Branyiszkói ütközet a magyar honvédsereg és a császári csapatok között.

Vályi András szerint "SIROKA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berthold Uraság, és többek, lakosai katolikusok, fekszik Szvinka patakhoz közel, Eperjeshez 3 mértföldnyire; határja hegyes vőlgyes, réttye, legelője, fája elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Siroka, népes tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 3 mfd., a szepesi postaútban, 115 kath., 44 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Több urasági lakház. Vendégfogadó. Határa igen nagy; tágas szép erdőiben bő legelője van, a honnan a juh és marhatenyésztés nagy fontosságú; szénája elég. F. u. a Berthóty és Hedry nemzetségek. – A Braniszló hegye alatt, s a Szoinka vize mellett fekszik, melly malmokat hajt." [3]

1910-ben 983, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Siroka

2001-ben 2304 lakosából 2279 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]