Siroka
| Siroka (Široké) | |
 |
|
| A római katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1320 |
| Polgármester | Stanislav Bartoš |
| Irányítószám | 082 37 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2400 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 514 m |
| Terület | 25,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Siroka
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 20° 56′ 30″ | |
| Siroka weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Siroka (szlovákul Široké) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 2400 lakosából 2354 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 23 km-re nyugatra, a Branyiszkó keleti oldalán fekszik. Branyiszkó község tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
A települést 1320-ban "Syroka" néven említik először, a szinyei uradalomhoz tartozott. A 14. század elején az egyik oligarcha Aba Amádé birtoka, de a rozgonyi csata után a király elvette tőle, majd hívének Drugeth Fülöpnek adta. Később a Sirokay, a Fricsy, a Hedry és a Bertóty család birtoka. Római katolikus temploma már a 14. század elején állt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi Imre nevű papját, aki 8 garast fizetett. 1427-ben 28 portája adózott. 1454-ben a Frichy, a Hedra és a Bertóty család a főbb birtokosai. 1543-ban 10 portája adózott. Itt is terjedt a reformáció és 1610-ben a templom is az evangélikusoké lett. A falu első evangélikus lelkésze 1614-ből ismert. Az 1708 és 1711 között dühöngő pestisjárványnak a lakosság kétharmada esett áldozatul. Az ellenreformáció hatására a templom 1712-ben újra visszakerült a katolikusokhoz. 1773-ban az egyházi vizitáció szerint a községben 808 katolikus és 16 evangélikus élt. 1787-ben 142 házában 975 lakos élt. 1828-ban 152 háza volt 1136 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1849. február 5-én nagy csata zajlott a Branyiszkónál a magyar honvédsereg és a császári csapatok között.
Vályi András szerint "SIROKA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berthold Uraság, és többek, lakosai katolikusok, fekszik Szvinka patakhoz közel, Eperjeshez 3 mértföldnyire; határja hegyes võlgyes, réttye, legelõje, fája elég van." [2]
Fényes Elek szerint "Siroka, népes tót falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 3 mfd., a szepesi postaútban, 115 kath., 44 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Több urasági lakház. Vendégfogadó. Határa igen nagy; tágas szép erdõiben bõ legelõje van, a honnan a juh és marhatenyésztés nagy fontosságú; szénája elég. F. u. a Berthóty és Hedry nemzetségek. – A Braniszló hegye alatt, s a Szoinka vize mellett fekszik, melly malmokat hajt." [3]
1910-ben 983, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
2001-ben 2304 lakosából 2279 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1773-ban barokk stílusban újjáépítették. A templomban 1487-ből származó késő gótikus epitáfium található.
- Kápolnája 1824-ben épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
