Miklósvágása
| Miklósvágása (Miklušovce) | |
 |
|
| A Nagyboldogasszony templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Mária Čuchtová |
| Irányítószám | 082 44 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 314 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 473 m |
| Terület | 7,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Miklósvágása
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″ | |
| Miklósvágása weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Miklósvágása, (szlovákul Miklušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 314 lakosából 307 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 23 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A település valószínűleg a 12. században keletkezett. Régi temploma a 13. században már állt, lényegében a mai templom helyén. 1330-ban "villa Nikolay" néven említik először. A 14. század elején a somosi uradalomhoz tartozott, melyet Károly Róbert király hívének a Drugeth családnak adományozott, de nem sokáig maradt a család birtokában. 1386-ban mint királyi birtokot Luxemburgi Zsigmond a somosi nemeseknek adta. 1391-ben a Szécsyek kapták, akik a 15. század első felében is birtokolták. Később Rihnó várának tartozéka volt, urai a Szapolyaiak, a Salm és Groff családok voltak. 1427-ben 39 adózó portája volt, ezzel a nagyobb falvak közé számított. 1600-ban 16 lakott háza volt, ezen kívül a soltész háza, templom, plébánia és iskola állt a faluban. A 17. század végén és a 18. század elején állítólag nagyolvasztó működött itt, mely a gölnici vasércbányák anyagát dolgozta fel. Lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, fuvarozással, kovácsmesterséggel, kőbányászattal foglalkoztak. A 18. században a Semsey és Görgey családok birtoka volt. Az 1830-as években kolera pusztított.
Vályi András szerint "MIKLÓSVÁGÁS. Miklusovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik és annak filiája, földgye középszerû, keresette jó módgyok van, legelõje, réttye, erdeje is elég van." [2]
1889-ben az egész falu leégett egy tűzvészben, később a tűz keletkezésének helyén a helyiek keresztet állítottak. 1910-ben 354, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
2001-ben 331 lakosából 324 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görög katolikus temploma eredetileg a 13. században épült, 1812-ben klasszicista stílusban építették át. 1889-ben a templom is leégett, de újjáépítették. 2000-ben a restauráláskor északi falán a 14. századból származó falfestmények tűntek elő.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
