Miklósvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miklósvágása (Miklušovce)
Slovakia Sariska highlands 48.jpg
A Nagyboldogasszony templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Mária Čuchtová
Irányítószám 082 44
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 314 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 473 m
Terület 7,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miklósvágása (Szlovákia)
Miklósvágása
Miklósvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″
Miklósvágása weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Miklósvágása, (szlovákul: Miklušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 314 lakosából 307 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 23 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település valószínűleg a 12. században keletkezett. Régi temploma a 13. században már állt, lényegében a mai templom helyén. 1330-ban "villa Nikolay" néven említik először. A 14. század elején a somosi uradalomhoz tartozott, melyet Károly Róbert király hívének a Drugeth családnak adományozott, de nem sokáig maradt a család birtokában. 1386-ban mint királyi birtokot Luxemburgi Zsigmond a somosi nemeseknek adta. 1391-ben a Szécsyek kapták, akik a 15. század első felében is birtokolták. Később Rihnó várának tartozéka volt, urai a Szapolyaiak, a Salm és Groff családok voltak. 1427-ben 39 adózó portája volt, ezzel a nagyobb falvak közé számított. 1600-ban 16 lakott háza volt, ezen kívül a soltész háza, templom, plébánia és iskola állt a faluban. A 17. század végén és a 18. század elején állítólag nagyolvasztó működött itt, mely a gölnici vasércbányák anyagát dolgozta fel. Lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, fuvarozással, kovácsmesterséggel, kőbányászattal foglalkoztak. A 18. században a Semsey és Görgey családok birtoka volt. Az 1830-as években kolera pusztított.

Vályi András szerint "MIKLÓSVÁGÁS. Miklusovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik és annak filiája, földgye középszerű, keresette jó módgyok van, legelője, réttye, erdeje is elég van." [2]

1889-ben az egész falu leégett egy tűzvészben, később a tűz keletkezésének helyén a helyiek keresztet állítottak. 1910-ben 354, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A falu sportpályája

2001-ben 331 lakosából 324 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görög katolikus temploma eredetileg a 13. században épült, 1812-ben klasszicista stílusban építették át. 1889-ben a templom is leégett, de újjáépítették. 2000-ben a restauráláskor északi falán a 14. századból származó falfestmények tűntek elő.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]