Felsősebes (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsősebes (Vyšná Šebastová)
Slovakia Vysna Sebastova 4.JPG
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Eperjesi
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Stanislav Šváby
Népesség
Teljes népesség 1130 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 106 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 372 m
Terület 10,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsősebes  (Szlovákia)
Felsősebes
Felsősebes
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 19′ 34″
é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 19′ 34″
Felsősebes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsősebes, (szlovákul Vyšná Šebastová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1130 lakosából 1081 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Eperjestől 7 km-re keletre fekszik.

Története [szerkesztés]

Területén már az újkőkorban laktak emberek, a bükki kultúra népe. A települést 1272-ben "Feulsebus" néven említik először. 1300-ban "Fel Sebes", 1427-ben "Felso Zebes" néven szerepel az írott forrásokban. Az 1427-es adóösszeírásban 30 portával szerepel. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkoztak. Egykori várát 1550-ben a felbőszült eperjesiek rombolták le. 1787-ben 75 házában 488 lakos élt. 1828-ban 110 háza volt 841 lakossal.

Vályi András szerint "Alsó, Felsõ Sebes. egygyik Mezõváros, másik tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Haller Uraság; Szentiványi Uraságnak kastéllya van itten; ’s a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; 248lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz nem mezsze, Eperjeshez fél mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerûek, fájok, legelõjök elég van; piatzok közel." [2]

Fényes Elek szerint "Sebes (Felsõ), tót falu, Sáros vmegyében, A. Sebeshez 1/4 órányira: 419 r., 53 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Vizimalom. Van itt az erdõs hegyek közt egy régi, romokban heverõ kõsziklára épült vár. F. u. gr. Haller." [3]

1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. A falunak kőbányája, téglagyára volt.

2001-ben 958 lakosából 940 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1625-ben épült, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, belseje 1685-ben készült el. A 18. század végén átépítették.
  • Határában találhatók Sebes várának romjai.

Források és jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés

További információk [szerkesztés]