Felsősebes (Szlovákia)
| Felsősebes (Vyšná Šebastová) | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Eperjesi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Stanislav Šváby |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1130 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 106 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 372 m |
| Terület | 10,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 19′ 34″ | |
| é. sz. 49° 00′ 50″, k. h. 21° 19′ 34″ | |
| Felsősebes weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsősebes, (szlovákul Vyšná Šebastová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1130 lakosából 1081 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 7 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén már az újkőkorban laktak emberek, a bükki kultúra népe. A települést 1272-ben "Feulsebus" néven említik először. 1300-ban "Fel Sebes", 1427-ben "Felso Zebes" néven szerepel az írott forrásokban. Az 1427-es adóösszeírásban 30 portával szerepel. Lakói zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkoztak. Egykori várát 1550-ben a felbőszült eperjesiek rombolták le. 1787-ben 75 házában 488 lakos élt. 1828-ban 110 háza volt 841 lakossal.
Vályi András szerint "Alsó, Felsõ Sebes. egygyik Mezõváros, másik tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Haller Uraság; Szentiványi Uraságnak kastéllya van itten; ’s a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok; 248lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz nem mezsze, Eperjeshez fél mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerûek, fájok, legelõjök elég van; piatzok közel." [2]
Fényes Elek szerint "Sebes (Felsõ), tót falu, Sáros vmegyében, A. Sebeshez 1/4 órányira: 419 r., 53 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Vizimalom. Van itt az erdõs hegyek közt egy régi, romokban heverõ kõsziklára épült vár. F. u. gr. Haller." [3]
1910-ben 510, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. A falunak kőbányája, téglagyára volt.
2001-ben 958 lakosából 940 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1625-ben épült, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, belseje 1685-ben készült el. A 18. század végén átépítették.
- Határában találhatók Sebes várának romjai.
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||

